A javaslatot Font Sándor, a Fidesz frakcióvezető-helyettese
nyújtotta be az Országgyűlésnek.
Az ingatlanok művelés alóli kivonásával kapcsolatos egyes
törvények módosításáról szóló javaslat indoklása emlékeztet: a
zártkerteknek eredetileg a mezőgazdasági termelő-funkciót szánták,
ahol a családok előállíthatták a saját maguk számára szükséges
élelmiszereket, így a pótlólagos jövedelemtermelés színhelyei
voltak. A gyakorlatban sokféle terület kapott zártkerti besorolást
– szőlő- és gyümölcsültetvények, elhagyott bányatavak környéke,
település közeli hegyoldalak, kenderföldek, szántó területek.
Idővel a zártkertek mezőgazdasági funkciója háttérbe szorult és az
üdülőfunkció került előtérbe, különösen az üdülőkörzetekben.
A területek rendkívül sokfélékké váltak, míg a szabályozás túl
általános maradt.
A 2014. május 1-jével hatályba lépett magyar földforgalmi
szabályozás a zártkerteket a földekre vonatkozó szabályok alá
rendelte. Ha a zártkert tulajdonosa értékesíteni szeretné
ingatlanát, úgy a földforgalmi törvény szerint kell eljárnia, ha a
földterület művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét,
legelő, nádas, erdős és fásított terület. A mezőgazdasági
funkciójukat elvesztett zártkertek vonatkozásában ugyanakkor ez
teljesen indokolatlan.
Ezért egy 2015-ös törvény lehetővé tettte, hogy – átmenetileg –
2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az
ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana
művelési ágának művelés alól kivett területté történő átvezetését.
Tekintettel arra, hogy sokan éltek ezzel a lehetőséggel,
érdemes a határidőt egy évvel meghosszabbítani, bizonyos
garanciális szabályok beépítése mellett – olvasható a javaslatban.
