Az olajárak csökkenésének következtében az OPEC-tagállam Kuvait 16 év óta először hiánnyal zárta a 2016. március 31-én zárult pénzügyi évet. A deficit lefaragásának érdekében egy sor megszorítást vezettek be, egyebek között emelték a kőolajtermékek, az áram és a víz árát, ami viszont politikai válságot robbantott ki, a parlament feloszlatásához és előre hozott választások kiírásához vezetett.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az IMF jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a tavalyi 16 milliárd dolláros hiány után a következő öt pénzügyi évben 108 milliárd dollárt kell előteremtenie a kuvaiti kormánynak a várható deficitek fedezésére.
„További intézkedésekre van szükség” – állapították meg a valutaalap szakértői, akik arra bátorították az olajmonarchia hatóságait, hogy észszerűsítsék tovább az olajtermékek szubvencióját.
Csak az előző pénzügyi évben e támogatások lefaragásával 6,5 milliárd dollárt takarítottak meg. Az IMF emellett azt tanácsolta, hogy a kormány tartsa ellenőrzés alatt az állami szférában foglalkoztatottak bértömegét, és emeljék a nem kőolajtermelő ágazatokban a jövedelmeket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kuvaiti kormány az idén fogadta el hat pillérre támaszkodó, átfogó reformtervét, amely egyebek között a közkiadások több mint felére rúgó bértömeg feletti szigorúbb ellenőrzést célozza.
Az elképzelés azonban komoly ellenállásba ütközött a parlamentbe, sőt a november 26-ra kiírt választáson induló jelöltek többsége sem támogatja. A következő, jövő áprilisban kezdődő pénzügyi évre 27 milliárd eurós hiánnyal tervezték meg a költségvetést.
