Nőtt az állategészségügyi szolgáltató cégek száma

Az ilyen profilú cégek ugyan nem teljesen fedik le a magyarországi állatorvosi praxisok számát, mivel azok néhány százalékát egyéni vállalkozóként látják el, de a praxisok döntő többségét valamilyen társas vállalkozási formában üzemeltetik. A működő cégek száma mellett, az árbevétel is folyamatosan emelkedett a vizsgált időszakban. Míg 2015-ben több mint 30 milliárd forint árbevételt értek el a piaci szereplők, addig 2017-ben ez a szám majdnem elérte a 38 milliárd forintot. Az alkalmazotti létszám alakulása szintén enyhe emelkedést mutat. Úgy látszik az országosan érzékelhető munkaerőhiánytól nem szenved ez az ágazat.

A cégfluktuációs index vizsgálata azt mutatja, hogy a piaci szereplők ritkán cserélődnek és a cégmegszűnések száma is minimális. A 2015-ben mért 6,58%-os érték jóval alatta marad az átlagnak, és ez 2018-ra 4,31%-ra mérséklődött köszönhetően a kényszertörlések és cégmegszűnések számának megfogyatkozásának.

Mivel az uniós pályázati rendszerben a vállalkozásoknak allokált forrásokat tartalmazó GINOP-ban, illetve a mezőgazdasági támogatásokat szétosztó Vidékfejlesztési Programban sem volt kiemelt terület az állategészségügy ezért a szektor szereplői csekély mértékben jutottak hozzá az uniós vissza nem térítendő támogatásokhoz. A vizsgált időszakban 62 darab támogatott pályázaton, összesen 492 millió forintot nyertek el a szektor szereplői.

A Magyarországon működő állatorvosi praxisok többsége hobbiállatok ellátásával foglalkozik, vagy vegyesen szolgálnak ki haszon- és hobbiállat tulajdonosokat is. A kifejezetten haszonállatokra specializálódott praxis ritka. Nem csoda, tehát, hogy a cégek 20%-a Budapesten működik. Jelenleg ugyan a KSH nem rendelkezik statisztikával az országban élő házikedvencek egyedszámaival kapcsolatosan, de a European Pet Food Industry Federation (Európai Állateledel Ipari Szövetség) 2017-es közétett statisztikájából képet alkothatunk arról mekkora állatpopulációt kell ellátniuk ezeknek a cégeknek. 

Ennek alapján hazánkban 2017-ben 2.050.000 darab kutya, 2.280.000 darab macska, 4.438.000 darab díszmadár, 85.000 darab díszhal és 397.000 darab kisemlős, valamint 60.000 darab egyéb hobbiállat (hüllő, kétéltű stb.) élt. Ráadásul az egyedszámok a 2014-es adatokkal összevetésben azt mutatják, hogy míg a kutyák száma enyhén csökkent, addig a macskák egyedszáma több százezer egyeddel növekedett (2014-ben még csak 1 800 000 macska élt hazánkban). Ezekhez az egyedszámokhoz kell még hozzáadnunk a haszonállatok szintén milliós egyedszámait, hogy teljes képet kapjunk az ellátandó állatállomány nagyságrendjéről.

– Amennyiben a felelős állattartás igénye együtt növekszik a háziállatok számával, akkor a hazai állategészségügyi vállalkozások szolgáltatásaira egyre nagyobb igény fog mutatkozni a jövőben – zárja elemzését Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.