Ennek része egy információs rendszer kiépítése, valamint egy képzési program, ez utóbbi keretében kutatást végeznek, konferenciákat és szemináriumokat tartanak – ismertette Gál Rezső projektvezető, a Liga társelnöke, valamint az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke a tájékoztatón.
A projekt norvég partnere az LO-Norway konföderáció, valamint az elektronikai és számítástechnikai ágazati szakszervezet (EL&IT).
Magyar részről részt vesz a projektben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Villamos-ipari Társaságok Munkaadói Szövetsége, a Bánya-, Energia-, és Ipari Dolgozók Szakszervezete, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Gázipari Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet, továbbá az Olajipari Szakszervezet is.
A társadalmi párbeszédet három – helyi, ágazati és országos – szinten kell eredményesebbé tenni, országosan a legfontosabb az érdekegyeztetés bővítése – hangsúlyozta Gaskó István. Rámutatott: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) helyébe lépett Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) azért nem pótolja az előbbit, mert a kormány nem vállalt benne tagsági kötelezettséget.
Az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok újabb, 2016-ig szóló megállapodását Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői 2011. október 12-én írták alá Magyarországgal, ez mintegy 40 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A megállapodások a magyar-norvég együttműködés szempontjából kiemelt fontosságú kezdeményezések támogatását célozzák a környezetvédelemtől a civil szervezeteknek szóló alap felállításán át a tudományos kutatásokig. A Mechanizmusok fő célja a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése Európában, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése Norvégia és Magyarország között.
