Mindenki örül Ciprasz lépésének
„Most itt ki akarom mondani, hogy ez a kérés, ez a levél kiegyensúlyozott, pozitív. Az előrelépés és a reformok valós szándékáról tanúskodik” – mondta a kormányfő a nemzetgyűlésben a görög helyzetről rendezett vitában.
Valls szerint „ez a párbeszédet lehetővé tevő fontos lépés”. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén bejelentette, hogy kormánya csütörtökre fogja előterjeszteni részletes és hiteles reformjavaslatait.
Közölte, hogy olyan megállapodást szeretne, amelynek révén Görögország adóssága visszafizethetővé válik. Azt is jelezte, hogy újabb hitelkérelmet nyújtottak be az Európai Stabilitási Mechanizmushoz. A mentőalap szóvivője később megerősítette, hogy ezt megkapták, és az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesekből álló munkacsoport szerdán áttanulmányozza.
Véleményt kell mondani róla
Valls bejelentette, hogy amennyiben megszületik a megállapodás Athénnal, arról a francia nemzetgyűlés szavazni fog. Francois Hollande államfő is jelezte korábban, hogy a parlamenttel konzultálni kíván arról, hogy legyen-e megállapodás vagy sem.
„Bármi is legyen a kimenetel, a nemzetgyűlésnek arról véleményt kell mondania. És ha megszületik a megállapodás, a nemzetgyűlésnek szavazással kell állást foglalnia” – mondta a kormányfő a képviselők nagy megelégedésére.
Valls megismételte, hogy a francia álláspont szerint Görögországnak az eurózónában és az Európai Unióban a helye, s ez a kiemelten fontos geopolitikai és geostratégiai érdek.
Nem ezt akarják a görög népnek
Utalt a Törökországgal, Oroszországgal és az ortodox világgal való viszonyra, valamint a migránsproblémára és a közel-keleti helyzetre. Görögország kilépésnek Valls szerint „szörnyű következményei” lennének a görög nép számára.
„A kilépéssel biztos, hogy összeomlanak a jövedelmek, az importárak megugranak, beleértve a nyersanyagokéét is, a társadalmi és politikai és közbiztonsági következményeket közülünk senki sem tudja előre felmérni. Ezt akarjuk a görög népnek? Ezt a képet akarjuk nyújtani Európáról a világnak? Nem! Legalábbis Franciaország nem osztja ezt az álláspontot” – fogalmazott a miniszterelnök.
Valls ugyanakkor azt kérte a görög kormánytól, hogy ő is „akarjon saját magán segíteni”. A „teljes megállapodás” a kormányfő szerint három pilléren nyugszik: a szükséges és alapos reformokon a gazdaság modernizálására és rendbetételére, egy ténylegesen működő állam megalapozásán a görögországi növekedés finanszírozásához szükséges eszközök megteremtésére, valamint az adósságkezelés világos perspektíváján, ami nem lehet „tabutéma”.
A miniszterelnök szerint „Franciaország nem Németország utánfutója”, de nem is elnéző a Ciprasz-kormánnyal szemben, hanem annak érdekében lép fel, hogy Görögország az euróövezetben maradjon, mert az mindannyiunk érdeke.
Ez az utolsó esélye a görögöknek
Mariano Rajoy szerint a görög kormány hangvétele most különbözik a korábbiaktól, és elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Ciprasz „tett egy lépést előre”, reformokat tervez az adók illetve a nyugdíjak terén. Ezek az ígéretek jól hangzanak, de arra várnak, hogy megismerjék a részleteket – tette hozzá.
Mint mondta, a görögök nagyon sok időt elvesztegettek eddig, a bizonytalanságnak pedig azonnal véget kell vetni. Görögországnak ez az utolsó esélye – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a görög helyzet eddig „szerencsére” nem érintette komolyan Spanyolországot. Más lenne, ha Görögország távozna az euróövezetből – jelentette ki.
Reformokkal sikerühet
A spanyol miniszterelnök beszélt arról is, hogy Görögország egy fél év alatt került recesszióba, mióta a Sziriza párt megnyerte a választásokat, és elkezdett kormányozni. Korábban Görögországban már növekedési pályára lépett, 2,9 százalékos volt a várható gazdasági növekedése erre az évre. „Valami történt ott” – mondta Mariano Rajoy, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) még öt hónappal ezelőtt is úgy vélte, hogy a görög adósság tartható.
Felidézte, hogy Spanyolország csődközeli helyzetben volt, amikor a néppárti kormány hatalomra került három év fél évvel ezelőtt, de a reformok segítségével sikerült ezen javítani, erre az évre 3,3 százalékos gazdasági növekedést várnak.
Spanyolországban sincs minden rendben
A demagógia gyakran ütközik a valósággal, mert beszélni és ígérni könnyű, de kormányozni kicsit bonyolultabb ennél. Egy jó kormánynak bátor döntéseket kell hoznia, reformokat kell végrehajtania – fogalmazott a politikus. Véleménye szerint Görögországnak növekedésre és munkahelyteremtésre van szüksége.
Mariano Rajoy sajtótájékoztatóján bírálta a spanyol szocialista pártot (PSOE), amiért a helyhatósági választásokat követően több régióban és városban együttműködésre lépett a spanyol Szirizaként emlegetett Podemos nevű párttal. Utalt arra, hogy látva, ami Görögországban történt hat hónap alatt nem kizárt, hogy ugyanez megtörténjen Spanyolországban, ha hasonló erők kerülnek hatalomra az év végi parlamenti választsokon.
Több száz milliárd forog kockán
„Görögország esetleges kilépése az euróövezetből nem jelent közvetlen veszélyt az amerikai gazdaságra nézve” – mondta, hozzátéve, hogy „kockáztatja viszont Európa gazdasági és geopolitikai stabilitását”.
Az amerikai pénzügyminiszter beszédében a gazdasági növekedést és az adósságtörlesztést is egyaránt fenntartható pályára helyező megállapodásra szólította fel Európát Görögországgal. Európai és világgazdasági szempontból is nagy felelőtlenség lenne a görögországi válsággal kapcsolatos kockázatokba belemenni – mondta. A hitelprogram kifutása előtt „alig pár milliárd euró” választotta el Athént és hitelezőit egy megállapodástól, most pedig „több száz milliárd euró” forog kockán – mutatott rá.
A küszöbön álló görög államcsőd „kemény döntésre kényszeríti Európát” – mondta Jacob Lew. Mindkét félnek engedményeket kell tennie – figyelmeztetett. Az adósság átalakításának esélye nélkül Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök nem fogja tudni elfogadtatni országában a megkövetelt reformokat – mutatott rá az amerikai pénzügyminiszter, hangsúlyozva egyúttal, hogy a hitelezőknek viszont arról kell meggyőződnie, hogy Athén keresztül is viszi az ígért takarékossági és reformintézkedéseket.
