Ezek voltak a módszerek
A korábbi gyakorlat az volt, hogy a kormányzatok kisegítették a bankokat a válságos időkben, vagy a befektetőknek le kellett mondaniuk pénzük egy részéről.
Írországban például a 2008-as válság kitörésekor a kormányzat segítségére szorultak, így feltőkésítették a bankokat és garanciát vállaltak kötelezettségeikre. Emiatt is történhetett meg, hogy a GDP-hez mért államadósság szintje a 2007-es 24 százalékról 2012-re 120 százalék fölé emelkedett.
Másrészt viszont Görögország esetében a magánbefektetőknek is el kellett viselniük a veszteséget a 2012-es mentőcsomag elfogadásakor.
Az üzleti jövő tervezésének szempontjából a törekvés nagy hangsúlyt kap. Még mindig a bankok jelentik a hitelek elsődleges forrását, a feltörekvő országokban különösen. Egy pénzügyi szektorból induló válság pedig a gazdaság egésze számára mély és elhúzódó krízist okozhat, és így az üzleti bevételek is csökkennek.
Szétválasztani a szereplőket
Az ábrán látható, hogy a G7-országok jelentős előrelépést tettek abban, hogy a jövőbeni bankcsődök ne az államháztartást terheljék.
A korábbi gyakorlattól eltérően már törvény írja elő, hogy a bankok részvényeseinek és hitelezőinek úgynevezett bail-in eszközök (belső, magántőkéből történő feltőkésítés) alkalmazásával meg kell fizetniük a bankcsőd költségeinek rájuk eső részét. Ezt egyéb szabályozási eszközök, mint például stressz tesztek egészítik ki. A stresszteszt a bankok ellenálló képességét hivatott felmérni egy kedvezőtlen gazdasági forgatókönyvet feltételezve.
Ami az E7-országokat illeti, a reform lassabb ütemben halad, részben azért, mert a 2008-as válság ezekre az országokra viszonylag csekély hatással volt. Miközben a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kockázatok emelkednek és a nagy gazdaságokban – mint például Kína, Brazília és Oroszország – a GDP-növekedés lassul, az állam bankcsődöktől való elszigetelése megoldatlan kérdés marad.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kihívások előtt Európa
Kevesebb figyelmet kapott azonban a bankok államháztartásból eredő hiányosságoktól való elszigetelése. A német, spanyol, portugál és olasz bankok hazai államkötvény-kitettsége hasonló mértékű, mint a görög bankok kitettsége volt a mentőcsomag idején.
Ez nem meglepő, hiszen Európában az államadósság szabályozási szempontból kockázatmentes eszköznek minősül, annak ellenére, hogy erre a minősítésre az euróövezet adósságválsága rácáfolt.
„A következő kihívás az, hogy a döntéshozóknak világszerte olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek csökkentik a bankok kitettségét a pénzügyi nyomás alatt lévő kormányokkal szemben. Amennyiben ezt sikerül elérni, a kormányzat és a pénzügyi szektor közötti kétirányú kapcsolat tovább gyengül. Ez az egyes gazdaságok szintjén és globális szinten is kedvezően befolyásolná a pénzügyi stabilitást” – mutat rá Richard Boxshall, a PwC vezető közgazdásza.
