„A jegybank gazdaságkutató intézetének legutóbbi előrejelzése semmi olyasmit nem tartalmaz, ami akadályozná a kamat további csökkentését” – fogalmazott a lengyel jegybank tíztagú monetáris döntéshozó testületének a tagja. „Ennek tükrében pedig joggal merül fel a kérdés: miért kell a lengyel alapkamatnak magasabbnak lennie más európai országokénál vagy az OECD tagországokénál? Semmilyen objektív érv nem szól mellette” – jelentette ki.
Nyitva áll a lehetőség
A lengyel jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésének tájékoztatójából kihagyta a rövid távon követendő monetáris politika mellett tett elkötelezettség megfogalmazására szolgáló úgynevezett „forward guidance” tételt. Korábbi tájékoztatóiban a jegybank a piacok megnyugtatása céljából a kamatok szinten tartására tett ígéretet „a harmadik negyedév végéig”. Legutóbbi tájékoztatójában viszont a jegybank minden opciót nyitva hagyott.
Jerzy Osiatynski megfogalmazása szerint Lengyelország előtt „nyitva áll a lehetőség” a kamatok csökkentésére, de „nincs égető szükség a monetáris enyhítésre”. A kamatcsökkentést a deflációs várakozások térnyerése, a zloty árfolyamának erősödése vagy a pénzpiaci spekulációs aktivitás fellendülése vezetheti be – jelezte a jegybankár.
„Az elkövetkező hónapokban a kamatok változtatásának szükségessége véleményem szerint a deflációs várakozások és a zloty árfolyamának alakulásán múlik, azon, hogy lesz-e számottevő erősödés, valamint azon, hogy milyen hatást gyakorol az árakra a teljes kapacitáskihasználtság felé közelítő gazdasági aktivitás” – mondta Jerzy Osiatynski.
A jegybankár szerint 2-3 hónapnál tovább tartó negatív fogyasztói árindex már indokolttá teheti a deflációs aggodalmakat. „Amennyiben megerősödnek és gyökeret vernek a deflációs várakozások, az alapkamatot csökkenteni kell” – szögezte le.
Spekulációra ösztönzik a befektetőket?
Az alapkamat csökkentése mellett szól a lengyel kamatprémium is a többi európai országhoz képest, ami spekulatív pénzügyi tőkebefektetéseket vonz zloty eszközökbe és növeli ezáltal a zloty árfolyamát. „Már pusztán az is zloty befektetésekbe tereli a tőkét és erősíti a zloty árfolyamát, ha mi magunk nem teszünk semmit, de az Európai Központi Bank (EKB) vagy más országok csökkentik saját alapkamatukat” – fogalmazott Jerzy Osiatynski.
„Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az olcsó hitel nem feltétlenül működő tőke befektetésekre ösztönöz, hanem tőzsdei spekulációra, külföldi értékpapírok vásárlására, vagy ingatlanpiaci befektetésekre” – mutatott rá. Mindezek figyelembe vételével a legutóbbi inflációs adatok alapján látok lehetőséget az alapkamat csökkentésére – mondta Jerzy Osiatynski.
