Tavaly fordultak célegyenesbe
Az 1,1 milliárd dollár értékű projekt a Holt-tenger partjain osztozó Jordániát, Izraelt és a Palesztin Hatóság irányítása alatt álló Ciszjordániát érinti. A felek 2013-ben írtak alá egyezményt a Holt-tenger megmentésének és a vízelosztás javításának érdekében. Jordánia és Izrael 2015 februárjában kötötte meg a végrehajtásról szóló megállapodást.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az építkezés első szakasza 2018 elején indul: kiépítik azt az infrastruktúrát, amely lehetővé teszi, hogy évente mintegy 300 millió köbméter vizet merítsenek ki az Akabai-, Izraelben ismert nevén az Eilati-öbölből, a Vörös-tengernek az Arab- és a Sínai-félsziget közötti részéből.
Fontos üzemet is építenek
Tervezik egy évi 65-85 millió köbméter kapacitású tengervíz sótalanító üzem felépítését is. Ezt a szakaszt egy 25 éves koncesszió formájában valósítják meg. A jordániai vízügyi minisztérium hétfőn közölte, hogy nyolc ország – Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Kanada, Szingapúr, Kína, Japán és Dél-Korea – húsz vállalatát tömörítik a nyertes konzorciumok.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Holt-tenger kiszáradásának folyamata az 1960-as években kezdődött meg. Ennek oka egyfelől a tengert tápláló legnagyobb folyó, a Jordán vizének intenzív elhasználása, azaz a vízhozam csökkenése volt. Másfelől számos párologtató medencét hoztak létre a partokon, és a vizet ezekbe juttatják, hogy az értékes ásványi anyagot kinyerjék belőle.
A 810 négyzetkilométeres Holt-tenger vízszintje évente 1 méterrel csökken. Három éve, 2013-ban a vízszintje 427,13 méterrel volt a tengerszint alatt, közel 27 méterrel alacsonyabban, mint 1977-ben.
