A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a magyar önkormányzati adósságrendezés kilátásairól befektetőknek összeállított elemzésükben közölték: saját számításaik szerint ha a kormány az általa esetleg átveendő önkormányzati adóssághányadból például 25 százalékos törlesztési leírást ér el a hitelező bankoknál, az 125-150 milliárd forint – GDP-arányosan 0,4 százalékos – banki veszteséget okozna.
A Capital Economics londoni elemzőinek becslése szerint egy ilyen mértékű leírás a magyar bankrendszer alapszintű – Tier 1 – tőkemegfelelési rátáját a jelenlegi 12,5 százalékról 12,0 százalékra csökkentené.
A ház adatai szerint a devizaalapú ingatlanhitelek kedvezményes előtörlesztése 260 milliárd forint – a GDP 0,9 százalékának megfelelő – rendszerszintű bankveszteséggel járt.
A cég elemzői szerint ugyanakkor a magyar kormány várhatóan „kétszer is meggondolja”, mielőtt elszánná magát az önkormányzati adósság átvételére és átstrukturálására, tekintettel arra, hogy egy ilyen lépés a nemzetközi hitelminősítők szempontjából valószínűleg szuverén nem törlesztésnek minősülne.
A Capital Economics londoni közgazdászainak szerdai elemzése szerint mindazonáltal az a puszta tény, hogy a kormány egyáltalán fontolóra vette ezt a lépést, alátámasztja a cég már korábban is hangoztatott véleményét, amely szerint valószínűtlen, hogy a költségvetési szigor önmagában megoldhatja Magyarország adósságproblémáit, és így valamilyen formájú átstrukturálás továbbra is a lehetséges megoldási módok között van.
A ház szakértői visszautalnak ezzel kapcsolatos márciusi elemzésükre, amelyben nem zárták ki, hogy a magyar kormány az évekig tartó további takarékossági politika helyett esetleg azt az utat is választhatja az adósságterhek mérséklésére, hogy konzultációt kezd a hitelezőkkel egyes adósságnemek – köztük az önkormányzati adósságok – törlesztési kötelezettségeinek valamilyen formájú csökkentéséről, a devizahiteles háztartások megsegítését célzó programok mintájára.
A Capital Economics elemzői akkori forgatókönyvcsokrukban – saját számításaikat idézve – azt írták, hogy ha Magyarország csak a takarékossági intézkedésekre támaszkodik, ez a következő öt évben, éves átlagban alig 1 százalékos GDP-növekedéseket eredményezne, jóllehet a magyar gazdaság potenciális éves GDP-növekedési rátája 3 százalék körül van.
A cég szerdán összeállított új elemzése szerint ugyanakkor a befektetők túl derűlátónak tűnnek a magyar adósságkockázattal kapcsolatban.
A ház közgazdászainak számítása szerint a magyar szuverén adósságtörlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az elmúlt hónapok meredek csökkenése nyomán azt jelzi, hogy a piac jelenleg 15 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Magyarország esetleges nem maradéktalan adósságtörlesztésének kockázatát kétévi távlatban, 75 százalékos beszedési rátát – vagyis 25 százalékos leírást – alapul véve.
A Capital Economics londoni elemzői szerint, tekintettel Magyarország adósságterheire és gazdasági gondjaira, ez túl alacsony kockázati árazásnak tűnik.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-ügyletek középárfolyama 289 bázispont volt a szerdai londoni jegyzésben az irányadó ötéves államkötvény-lejáratra.
A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg nem egészen 290 ezer eurós éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat a londoni piacon.
Az idei év első kereskedési hetében még 750 bázispont feletti magyar CDS-árjegyzési rekordokat mértek Londonban, így az év eleji szintnél most csaknem félmillió euróval olcsóbb az irányadó ötéves futamidejű magyar szuverén devizakötvény tízmillió eurónként számított törlesztésbiztosítási középárfolyama a londoni piacon.
