Túl nagynak tartják a számot
Vasárnap az ARD országos közszolgálati televíziónak adott interjúban Thomas de Maiziere az osztrák szabályozásról szólva hangsúlyozta: nincs rendben, hogy Ausztria azt mondja, hogy naponta „3250 menedékkérő továbbmehet Németországba”.
„Ez rossz jelzés, a szám nagyon-nagyon magas, ezt nem fogadjuk el” – jelentette ki a német belügyminiszter, hozzátéve, hogy az ügyet szóvá teszi a február 25-ei belügyminiszteri tanácsülésen.
A balkáni migrációs útvonalon tervezett változtatásokat biztonsági okokból is elfogadhatatlanoknak nevezte. Rámutatott, hogy a nem EU-tag Macedónia nem tud menedékkérőket regisztrálni az erre szolgáló Eurodac uniós informatikai rendszerben.
„Nincs rendben, ha néhány ország úgy gondolja, hogy megoldhatják a problémát azzal, hogy a menedékkérők továbbterelésével és ellenőrzésük elhagyásával további terheket helyeznek Németországra.” – mondta.
Közös regisztráció is lesz
Thomas de Maiziere hozzátette, nem tudni, hogy a bejelentett intézkedéseket valóban végrehajtják-e, de az biztos, hogy Németország „tartósan nem tűri el”, ha mások a kárára próbálják megoldani a gondjaikat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy a menedékkérőket hétfőtől közösen regisztrálják a macedón-görög határon.
Ausztriában pénteken vezettek be új szabályokat a menedékkérők beléptetésére, az előírás szerint a hatóságok napi 80 menedékjogi kérelmet fogadhatnak be, és naponta 3200 olyan embert engedhetnek be az országba, akik nem Ausztriában, hanem valamely szomszédos államban akarnak menedéket kérni.
Kiálltak a szigorítás mellett
Az osztrák határzár nem látszatmegoldás, hanem kiegészítő és időszakos lépés – jelentette ki Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter, reagálva Angela Merkel német kancellár korábbi kritikájára.
Saját útján jár a térség
Magyarország egész biztosan nem vesz részt menekültkontingensek befogadásában, de más közép- és kelet-európai államokban van hajlandóság az együttműködésre – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke vasárnap a ZDF német országos közszolgálati televíziónak.
A német szociáldemokrata politikus azt mondta: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „egyértelműen elhatározta, hogy a saját útját járja”.
Ugyanakkor „valamennyi politikai kérdésben nagyon szorosan” Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett áll. Emellett Martin Schulz kiemelte, hogy Magyarországgal ellentétben a térség más országai hajlandóak lehetnek menekültek önkéntes befogadására, és ha sikerül végrehajtani a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról hozott korábbi döntést, a térség országai gazdasági teljesítőképességükhöz mérten részt vehetnek majd menekültek befogadásában. Portugália is jelezte, hogy kész az együttműködésre, és Spanyolország álláspontjában is változás figyelhető meg – mondta az EP elnöke a ZDF Berlin direkt című műsorában.
Komoly győzködés kezdődhet
Meggyőződése szerint meg lehet győzni újabb tagállamokat arról, hogy fogadjanak be menekülteket, ezért van esély a megállapodásra a március 6-án tartandó EU-Törökország csúcstalálkozón.
Az elképzelés szerint az EU Törökországgal együttműködve biztosítja a görög-török uniós külső határt, visszaszorítva ezzel az illegális migrációt, és cserébe menekültkontingensek átvételével enyhíti a Törökországra nehezedő terhet.
Tovább nőhet a nyomás
Jelentős tömeg próbál Európába, elsősorban Németországba jutni és növekszik a Görögországba érkező migránsok száma – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatorna esti műsorában.
Bakondi György elmondta: míg az utóbbi hónapokban naponta 1500-2000 menedékkérő érkezett a görög szárazföldre, mostanra ez a szám elérte a 4000-5000 főt. Hozzátette, hogy ez az adat már megközelíti a tavalyi számokat, amikor 6000-8000 ember érkezett.
Megindult egy folyamat
Megjegyezte, hogy ugyanakkor a balkáni útvonalon lévő államok, de Ausztria is komoly intézkedéseket tettek az ellenőrzések összehangolására és a migrációs hullám lassítására, illetve szelektálására.
