Adósság, beruházás, kedvezmény
A tárcavezető elmondta, a kormány jövőre is biztonságos növekedést szeretne, céljai között szerepel a több munkahely, a teljes foglalkoztatottság elérése, az adósságállomány csökkentése, kismértékű hiány, továbbá a gazdasági növekedés négy százalék körül tartása.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Kiemelte: a biztonságnak fontos eleme, hogy mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött tartalékok értéke a másfélszeresére nő 2019-ben az idei évhez képest.
Varga Mihály elmondta: a következő évi költségvetésben, az uniós és a meglévő hazai beruházási források alapján, durván négyezermilliárd forintnyi fejlesztés fog megvalósulni. Hozzátette, hogy folytatni kell a Modern városok programot, el kell indítani a Modern falu programot, támogatni kell a beszállítói programon, az Ipar 4.0-án és a Jedlik Ányos-terven keresztül azokat az ipari és élelmiszeripari fejlesztéseket, amelyekről már döntöttek.
Jövőre újabb két százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke, 19,5 százalékról 17,5 százalékra. Ez a két százalékpontos csökkentés több mint százmilliárd forintot hagy a gazdaságban.
A kormány további adókedvezménnyel segíti a családokat, a kétgyermekesek esetében az adókedvezmény mértéke negyvenezer forintra nő – sorolta a tárcavezető.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Euró: nem kell sietni
Szólt arról is, amíg Magyarország nem csatlakozik az eurózónához, addig az első számú feladat, hogy az euró bevezetésének feltételeit teljesítse.
„Nem azért, mert csatlakozni akarunk, hanem azért, mert ezek a feltételek ösztönzőek a magyar gazdaságnak. Alacsony államadósság, alacsony hiány, mérsékelt infláció, kedvező kamatkörnyezet. Ezeket kell elérnünk. Örömmel mondhatom, hogy lényegében minden fontos feltételt teljesít is a magyar gazdaság, ezért beszélhetünk arról a dilemmáról, hogy mikor és hogy éri majd meg az eurócsatlakozás. Egyelőre nem kell sietni” – fogalmazott Varga Mihály.
Unió és migráció
Kitért arra is, a migráció kezelése minden országnak jelentős kihívás. A magyar válasz erre a kérdésre a népszavazás és a választás után egyértelmű: nem kérünk a migrációból, és nem kérünk a kötelező betelepítési kvótából sem – jelentette ki. Hozzátette, Magyarország abban érdekelt, hogy olyan programok legyenek az unión belül, amelyek a migrációs hatásokat gyengítik, vagy magát a migráció kiváltó okát is kezelik.
A következő hétéves uniós költségvetés tervezésekor tapasztaljuk, hogy a brüsszeli adminisztráció azokat az országokat kívánja szankcionálni gazdaságilag is, amelyek Brüsszeltől eltérő módon gondolkoznak – jegyezte meg.
„Most óvatosan lehet néhány támogatás felfüggesztésére azt mondani, hogy ez a migrációban vallott magyar álláspont miatt történik. De hogy ez a következő hétéves ciklusban egyértelmű részévé válik az unió gyakorlatának, abban biztosak lehetünk” – mondta Varga Mihály.
