Az erről szóló jelentés benyújtását a kormánypárti képviselők 4 igen, és az MSZP-s, LMP-s, valamint jobbikos képviselők 3 tartózkodó szavazata mellett szavazta meg a bizottság.
87 ezer hektár vár
A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára az ülésen elmondta, hogy 1995-ben összesen 250 ezer hektár védett természeti terület esett a Vszt. hatálya alá, amelyek folyamatosan kerültek állami kézbe, és jelenleg még 87 ezer hektár állami tulajdonba vételre vár.
Hozzátette, hogy 2010 és 2014 között mintegy 5,1 milliárd forintot fordított a kormány a védett természeti területek állami tulajdonba vételére, idén és 2016-ban pedig 1-1 milliárd költségvetési forrás jut erre a célra.
Fizikai korlátba ütközik a csere
Beszámolt arról is, hogy egyebek közt az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága komoly összeget kapott az úgynevezett zsebszerződések – amikor uniós tagállami magán- vagy jogi személy jogellenes módon termőföld-használati jogot szerez – felszámolása érdekében.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Sallai R. Benedek LMP-s képviselő felvetésére, miszerint állami földvagyont ajánlhatna fel a kormány azoknak a gazdáknak, akiknek a védett természeti területére az állam igényt tart, Bitay Márton azt válaszolta: az állami földvagyon cseréje többek között fizikai korlátba ütközik, hiszen egy gazdának a közelben lévő nem védett területet kellene felajánlani, továbbá meg kéne felelni a földforgalmi törvénynek, értékkorlátoknak.Az államtitkár szerint a cseréhez olyan sok feltételnek kéne megfelelni, hogy csak kevés esetben lenne eredményes.
Tisztességes megállapodásra törekszenek
Heringes Anita (MSZP) azt kifogásolta, hogy míg az 1996-2004-es időszakban hektáronként 43,6 ezer forintot fizetett az állam a védett természeti területek megszerzéséért, az utóbbi négy évben ez az összeg 657 ezer forintra emelkedett.
Bitay Márton erre úgy reagált, hogy a földárak is sokat emelkedtek, valamint a kormány e területek kisajátítása helyett tisztességes megállapodásra törekszik. A bizottság napirendi pont szerint tárgyalt a biológiai szúnyogirtás kiterjesztéséhez szükséges törvénymódosításról is. Az erről szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét azonban a bizottság 3 igen és 4 tartózkodó szavazat mellett nem támogatta.
