Nem állítja meg őket a határ
Aki az Aleppóra ledobott bombák vagy az Iszlám Állam (terrorszervezet) gyilkosai elől menekül, azt nem fogják sokkolni a görögországi állapotok” – mondta Angela Merkel a Volksstimme című újságban szerdán megjelenő interjúban a lap online felületén kedden ismertetett részletek szerint.
A nemzeti határok lezárása nem vezet a menekültválságot kiváltó okok megszüntetéséhez, és aki ilyet tesz, az „ráadásul kockáztatja, hogy hosszabb távon kárt okoz gazdaságunknak” – jelentette ki a német kancellár.
„Tartós, és holnap is vállalható megoldásokat kell keresnünk, és mindenekelőtt olyan megoldásokat, amelyek nem rögzítenek egyoldalúan valamit, amit más országoknak kell elviselniük” – tette hozzá Angela Merkel.
Elmondta, hogy Ausztria egyoldalú intézkedései miatt Görögország nyomás alá került. A március 7-ei uniós csúcson értékelik a helyzetet és döntenek a további lépésekről. „Görögországot nem szabad egyedül hagyni a problémával” – emelte ki a kancellár.
Nem lehetett a görögökre számítani
Kifejtette, hogy Görögország sokáig nem végezte el a feladatát, az uniós menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) kiépítése túl lassan haladt, és Athén azt a vállalását sem teljesítette, hogy 2015 végéig kialakít 50 ezer menekültek befogadására alkalmas szálláshelyet, hogy megkönnyítse elosztásukat az uniós tagországok között. Ugyanakkor más országok sem teljesítették maradéktalanul vállalásaikat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kancellárnak továbbra is az a célja, hogy a válságot „összeurópai döntések” révén kezeljék, amelyek „nem egyes országok kárára” valósulnak meg és elvezetnek az EU-ba belépő menedékkérők számának csökkenéséhez.
Angela Merkel a helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Szász-Anhalt tartományban megjelenő lapban a legutóbbi mérések szerint 17 százalékos támogatottsággal rendelkező Alternatíva Németországnak (AfD) nevű újonc, a legtöbb elemző által jobboldali populistaként jellemzett pártról szóló kérdésre azt mondta, hogy annak előretörése számára „politikusként azt jelenti, hogy a problémák tartós megoldásán kell dolgozni”.
Jó megoldást szeretnének
Amennyiben sikerül enyhíteni a menekültválságot, hasonló folyamat indulhat, mint az euróövezeti pénzügyi- és államadósság-válság idején, vagyis „visszaesik az olyan pártok támogatottsága, amelyek csak abból élnek, hogy tiltakoznak és nemet mondanak valami ellen, és ismét erősödik majd a bizalom azon pártok iránt, amelyek megmutatták, hogy konstruktív munkát tudnak végezni” – mondta Angela Merkel.
„Kancellárként az a feladatom, hogy Németországnak és Európának tartósan jó megoldásokon dolgozzak, és senkit ne hitegessek gyors és egyszerű válaszokkal, amelyek miatt hatalmassá nő a csalódás, amikor kiderül, hogy félrevezetőek” – mondta Angela Merkel.
Választásokra is készülni kell
Szász-Anhaltban – és Baden-Württembergben, valamint Rajna-vidék-Pfalzban – március 13-án tartanak Landtag-választást. Az egykori NDK területén fekvő Szász-Anhaltban a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) magasan vezet, 30 százalék körül áll, de gyengült a tavaly év végi 35 százalék körüli szinthez képest.
A második helyen az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal áll 20 százalékkal. A harmadik helyen a szociáldemokrata párt (SPD) és a 2013-ban alapított, a magdeburgi Landtagban képviselettel nem rendelkező AfD áll egyaránt 17 százalékkal. A Zöldek és a liberális FDP a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll. A tartományt 2006 óta CDU-SPD koalíció kormányozza.
Dől a balkáni dominó?
Csütörtökön a szerb kormány levélben kéri fel Tomislav Nikolic szerb elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írja ki az előre hozott választásokat – jelentette be Aleksandar Vucic miniszterelnök kedden a szerbiai közszolgálati televízió esti interjúműsorában.
A választások legvalószínűbb ideje április 24-e. Az előre hozott parlamenti választással egy időben vajdasági tartományi és önkormányzati választást is tartanak.
Aleksandar Vucic kormányfő január közepén jelentette be, hogy választásokat kezdeményez, mert – szerinte – meg kell oldani azokat a „társadalmi összeütközéseket”, amelyek akadályozzák a reformokat az országban. Emellett mostantól számítva teljes, négyéves mandátum kell ahhoz, hogy az uniós tagjelölt Szerbia végre „eljusson az EU kapujába”.
