Nem számít gazdaságpolitikai fordulatra 2014-ben Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Elmondása szerint továbbra is a három százalék alatti államháztartási hiány fenntartása a prioritás. Nagy átalakulások nem jönnek már, konszolidálódó időszakot várnak, költségvetési szinten ez csak apróbb kiigazításokat jelenthet. Az adórendszerre a stabilitás lehet a jellemző, ami meghozhatja a vállalkozások beruházási kedvét. Az elemző arra számít, hogy az állam gazdasági szerepe tovább növekszik, hiszen eldöntött tény az állami áramszolgáltató létrehozása.
Idén két százalék körüli gazdasági növekedést várnak Magyarországon a bank elemzői. Ez a növekedés az első és a második negyedévben magasabb, a második félévben kisebb lehet a lendület a bázishatás miatt. 2014-ben egy százalék körül alakulhat az infláció. A rezsicsökkentés idén véget érhet, így év végére 2 százalék, 2015-ben három százalék lehet az infláció.
A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) további kamatcsökkentést vár Török Zoltán. A következő alkalommal 10 bázispontos kamatvágás jöhet, ezt későbbi vágások is követhetik egészen a 2,4 százalékos alapkamatig. A nemzetközi környezet alakulásától függ, hogy az MNB mikor emel majd kamatot. A vezető elemző szerint a jegybanki politika célja az alacsony kamat és a gyenge forint, ezért számoltak az idei évre 320 forintos euróval, várakozásaik szerint 2015-ben pedig ennél is gyengébb lehet a hazai fizetőeszköz. Török szerint a gyenge forint javítja a magyar cégek versenyképességét, különösen a kis- és közepes vállalkozásokét.
A feldolgozóipar jelentős átalakuláson megy keresztül, az alágazatok többsége már növekedést produkál. További növekedés a szolgáltató ágazatokban következhet be, így a jövőben ez lehet a munkahelyteremtés kulcsa – hívta fel a figyelmet az elemző.
Fokozatosan kap erőre az európai gazdaság, amely 2013 második felében már a kilábalás jeleit mutatta. Bár a háztartások fogyasztása a magas munkanélküliség miatt még nem indult be, de az export stabilitása és a beruházások emelkedése a növekedés irányába mutat – mondta el Keszeg Ádám. Fellépett azonban egy új kockázati tényező, az ukrán- orosz konfliktus. A bank elemzői szerint nem lesznek reálgazdaságot érintő szankciók Oroszországgal szemben, ha mégis, az visszavetheti az exportot és az élénkülő beruházási hajlandóságot.
Fontos kérdés az európai gazdasággal kapcsolatban, hogy valóban van-e deflációs kockázat. Az infláció már öt euróövezeti országban negatív, viszont a legerősebb gazdaságok – Németországban, Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában – erőteljes növekedése miatt nincs nagy valószínűsége a deflációnak. Az elemző szerint továbbra is alacsony szinten marad az infláció: idén 1,1 százalék, 2015-ben 1,5 százalék körül alakulhat. Az Európai Központi Bank (EKB) nem is lazított eddig a kondíciókon, az euró erősödése ellen is inkább csak verbálisan lépnek fel – tette hozzá az elemző.
Az Amerikai Egyesült Államokban a Fed folytatja mennyiségi lazítási programjának (QE3) kivezetését, ezt erősítette Janet Yellen új elnök is. Blahó Levente elmondta, hogy várakozásaik szerint 2014 őszére vagy év végére véget érhet a QE3. Az év eleji rendkívüli időjárás megakasztotta a növekedést, de így is elmondható, hogy az amerikai gazdaság kijutott a válságból. Az infláció még sokáig 2 százalék alatt maradhat, így a kamatemelés több, mint egy évnyi távolságban van.
Japánban áfát emeltek, ami átmenetileg visszaveti a gazdasági bővülést, és a jegybank is kivár az újabb lazító lépéssel. A korábbi program sikeresnek mondható.
Kínában a lassuló mutatók aktív gazdasági átalakulást lepleznek, ez leginkább a jüan árfolyam-politikáján figyelhető meg. Kihívásokból bőven akad, de elég erős a rendszer.
Áthangolódtak a tőkepiacok
Az amerikai jegybank csökkenti a QE3 mértékét, miközben az EKB aggódik az erős euró miatt, így változatlanul a dollár erősödésére számítanak a Raiffeisen elemzői. Az elmúlt 18 hónap amerikai részvénypiaci felülteljesítése enyhén meginoghat a túlértékeltség miatt. Jelentős átsúlyozás vette kezdetét tavasszal, de a lehetőségek száma így is bőséges. Talán beindul a várva várt beruházási hullám, ami újabb lendületet adhat a piacnak – mutattak rá az elemzők.


