Szerinte csak magunknak köszönhetjük
A kormányfő hangsúlyozta: a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, „nem az IMF adta”, és nem a jó szerencsének köszönhetjük. Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg, emögött teljesítmény van – szögezte le, hozzátéve, hogy a bérmegállapodás „nem egy látomásra épülő megállapodás”, hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás, „amiért megdolgoztunk”.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 26 évben többször is nekifutottak már valami hasonlóhoz, de nem jutottak el átfogó megállapodásig, ami most sikerült. Gratulált azoknak, akik a tárgyalásokban részt vettek és elismerését fejezte ki azoknak, akik vállalták a megállapodás aláírását. Elmondta, ahhoz, hogy most a bérekről lehessen beszélni, szükség volt munkahelyekre, ahhoz pedig működő gazdaságra. Kifejtette: hat évvel ezelőtt nem a bérekről kezdtünk beszélni, hanem arról, hogyan mentsük meg a gazdaságot a pénzügyi összeomlástól.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezért fontos a béremelés
Hozzátette, hogy akkor azon dolgoztak, hogy megteremtsék az előfeltételeit annak, hogy munkahelyekről lehessen beszélni, mert ez kellett ahhoz, hogy most a bérekről lehessen. Aláhúzta, a béremelés „nem jószándék kérdése”, ahhoz szükség van versenyképes gazdaságra és cégekre, mert csak a versenyképes cégek tudnak béreket fizetni és béreket emelni.
Orbán Viktor kifejtette: személyesen is büszke a nagyarányú béremelésre, amelynek előfeltétele, hogy versenyképesek legyenek a vállalatok. Mint mondta, munkát adni az embereknek az állam nem tud, ezt a szocializmusban megpróbálták és összeomlás lett a vége, vagyis munkahelyet a cégek vezetői, tulajdonosai tudnak biztosítani. A miniszterelnök emlékeztettt rá: arra építették gazdaságpolitikájukat, hogy „ha munka van, akkor minden van”.
Megjegyezte: vannak regionális egyenlőtlenségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, amiért tanult, de az elmondható, hogy ma Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, az talál magának munkát.
Hosszabb távra szól
Hangsúlyozta: a mostani megállapodás a jövőről szól, nem arról, hogyan találjon valaki magának munkát, hanem arról, hogy megérje dolgozni. „A kormány számára ennek a megállapodásnak az az értelme, hogy ha ezt sikerül teljesíteni (…) akkor azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy a megállapodás adócsökkentésről is szól, cserébe a béremelésért. Elmondta, bár kevesebb szó esik róla, de jelentős lesz a kis- és középvállalkozók járulékcsökkentése is, akikre szintén vonatkozik a csütörtökön aláírt megállapodás. Orbán Viktor szólt arról is, hogy egy technológiai forradalom – mint fogalmazott, egy új ipari forradalom – küszöbén állunk.
Figyelni kell a technológiára
Olyan nagyarányú technológiai változás történik a modern gazdaságokban, ideérte Magyarországot is, ami mindent meg fog változtatni – tette hozzá. Szavai szerint a most aláírt megállapodás úgy is értelmezhető, mint a következő évekre vonatkozó új gazdaságpolitika kiindulópontja.
Úgy vélte, hamarosan szükség lesz egy másik megállapodásra is, amely a technológiai korszerűsítéséről szól, a mérnöki tudományokról, a robotizáció, a digitalizáció kérdéseiről, és arról, hogy a magyar gazdaság és társadalom hogyan alkalmazkodik ehhez a változáshoz. A megállapodás jó alap arra, hogy megtaláljuk erre a kérdésre a választ – mondta, hozzátéve, hogy a megállapodással megteremtették az új ipari forradalomba belépés feltételeit, és ezzel esélyt teremtettek arra, hogy a nagy technológiai versenyben Magyarország ne legyen esélytelen.
„Nem dőlhetünk hátra, vagy ha igen, akkor csak ma estig, mert holnap reggel már dolgoznunk kell azon a változásra való felkészülésen, amely meg fogja rengetni az egész modern gazdaságot és komoly kihívások elé állít mindannyiunkat” – mondta a miniszterelnök.
A pillanat varázsa
Varga Mihály hozzátette: a mostani kivételes, egyszeri lehetőség, ritkán fordul elő, hogy távolabbra lehet pillantani, a 6 éves megállapodás ennek a kereteit teremtette meg. Elmondta, a munkavállalók képesek voltak arra, hogy a korábbi javaslataikat felülvizsgálják a jövedelemadó- és járulékcsökkentés területén, és a munkaadói oldal is többször felülvizsgálta javaslatait. A nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás egy olyan új időszak első és fontos dokumentuma, amelyről még senki nem tudja pontosan, mit fog hozni. Hozzátette, azon dolgoznak, hogy az új korszakban Magyarország is megtalálja helyét és a számítását.
Hatékonyabbnak kell lenni
Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke kiemelte, a most aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani. Ez egy „kötelezettség” mindenki részéről arra, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek a cégek
A most aláírt számok sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek a következő 2-3 évben, amely kötelezettség mindenki részéről, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta. Ez jelent hatékonyabb államapparátust, robotizálást, a számítástechnika alkalmazását mindenhol, ez egy sokkal hatékonyabb Magyarország víziójára épített bérmegállapodás, amelyet együtt kell megvalósítani – jelentette ki.
Lakatos Péter szerint a legnagyobb kihívással azok a cégek szembesülnek, amelyek több évre előre fix árakon dolgoznak, legyenek azok az autóiparban, vagy szolgáltató szektorban. Kifejtette, egyetértenek a bérfelzárkózással, hozzátéve, hogy a számokon sokat kell alkudozni, és nem látja úgy, hogy a kormány elment a falig. Közölte, a rendelkezésre álló idő nem adott lehetőséget pontos modellezésre, a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat. A 2017-es számokat „egyfajta kiigazításként” élik meg, míg a 2018-as számok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a gazdaság szereplőinek – mondta.
Ismét virágzik majd a feketegazdaság?
Az MGyOSz alelnöke szerint ügyelni kell, nehogy sokan meneküljenek a feketefoglalkoztatásba, a külföldi és magyar cégek hatékonysága közötti különbség ne mélyüljön el, és arra, hogy minél több közmunkás átkerüljön az elsődleges munkaerőpiacra.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni. Úgy vélte, sok munka lesz még azzal, hogy a 6 éves periódus alatt 30-40 százalékkal nőjenek reálértéken a munkabérek. Nagyon fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a bérek növekedése – tette hozzá.
