Teljes foglalkoztatottságot feltételeztek
A közgazdász kedden, a Magyar Természetvédők Szövetsége által rendezett budapesti sajtó-háttérbeszélgetésen elmondta, hogy saját tanulmányt készített a témában, mert a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) az eddig publikált tanulmányok előfeltételezéseit nem tartotta realisztikusnak.
Ezek ugyanis teljes foglalkoztatottságot feltételeztek a TTIP előtt és után is, a munkajövedelem változatlanságával számoltak, amikor inkább a tőkejövedelem növekedése jellemző a világgazdaságban – jelezte.
Hozzátette: a tanulmányok a költségvetési hiánnyal sem foglalkoznak. Kifejtette: tanulmányához az ENSZ globális szakpolitika-modelljét alapul véve szimulálta a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) várható gazdasági hatásait a világgazdaságra, Európára és az Egyesült Államokra fókuszálva.
Nem segítene sokat az egyezmény
A kereskedelem liberalizációja, az egyes országok komparatív előnyeinek kihasználása régi ötlet – mondta. Hozzátette: korábban nem volt keresleti probléma, az iparosodott társadalmakban azonban többet termelnek, és nem biztos, hogy azt sikerül értékesíteni is.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország jól járna a nagyarányú járműipari export miatt a TTIP-vel, azt mondta: autóból már most is sokat exportál Európa az Egyesült Államokba, így nem biztos, hogy az egyezmény ezen sokat segítene. Rámutatott: a TTIP azzal is jár, hogy csökkenhet az unión belüli kereskedelem, tehát a közösségi integráció, kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá fűzése ellen hat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szakértő kiemelte, hogy a TTIP-hez kapcsolódó egyezmények ugyanakkor gyengítik a munkavállalók helyzetét, ami gazdasági instabilitáshoz, válsághoz vezet. A társadalmi igazságosság miatt, de gazdasági szempontból is az lenne a legjobb, ha a munkavállalók jobb jövedelmi helyzetbe kerülnének, mert így a gazdaság is növekedésnek indulhat, bátrabban terveznének a cégek, ha tudják, hogy van kereslet a termékeikre – fejtette ki.
Összehangolnák a szabályozást
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) tárgyalások 2013 szeptembere óta tartanak, céljuk a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása a gazdasági ágazatok széles körében, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások adása és vétele az EU és az Egyesült Államok között.
A megkötendő megállapodás a tervek szerint nem csupán arról szól, hogy lebontják a jelenleg is viszonylag alacsony vámkorlátokat, hanem arról is, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozást.
A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt. A felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
