A szakértő kiemelte, az unió azért döntésképtelen a migrációs válságban, mert a tagállamokat nem egyformán érinti a probléma.
Nem egyforma a nyomás
A legnagyobb nyomás Németországra, Svédországra és Ausztriára nehezedik, továbbá több tranzitországra, míg például a balti államoknak, Portugáliának és Spanyolországnak nem okoz különösebb nehézséget a jelenlegi helyzet – fejtette ki, hozzátéve, az egyenlőtlen tehermegoszlás egyik legsúlyosabb következménye a schengeni övezet lebomlása lehet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kaiser Ferenc szerint az EU-nak ezt megelőzendő fel kellene adnia passzív hozzáállását és be kellene látnia, hogy abból az összegből, amelyből most a tagállamok átlagosan segítenek egy migránst, akár 8-10 ember megfelelő ellátását is biztosítani lehetne a törökországi, jordániai és libanoni táborokban.
Az egyetemi docens szerint ezzel elérhető lenne, hogy kevesebb migráns induljon Európa felé, a probléma teljes megoldását pedig az jelentené, ha Európa is aktív segítséget nyújtana a szíriai polgárháború felszámolásában.
Drasztikus lépést eszközölne Zeman
Zeman szerint a migrációs helyzet további romlását és az EU esetleges dezintegrációját jelenleg csak a külső schengeni határok védelmének megerősítésével lehet megállítani. „A megoldást egyetlen intézkedésben látom, és ez az EU külső határainak hatékony védelme” – vélekedett a cseh elnök.
Ugyanakkor azokat a menekülteket, akik már az EU-ban vannak, ellenőrizni kell, a gazdasági migránsokat, az érvényes iratok nélküli személyeket, illetve azokat, aki nem kaptak menedéket egyetlen uniós országban sem, ki kell toloncolni az EU területéről. „Mindazoknál, akiket felsoroltam, a nemzetközi szerződések alapján csak egy megoldás jöhet szóba, és ez a kitoloncolás” – szögezte le Milos Zeman.
Sürgős lenne már a lépés
A cseh elnök úgy látja: sem Görögország, sem Törökország a jelek szerint nem képesek megvédeni határait és megállítani a menekülthullámot, ezért a cseh kormány szerinte hibát követett el, amikor 800 millió koronás segélyt szavazott meg Törökországnak.
Zeman bízik abban, hogy a jelenleg egymás között vitatkozó uniós államok végül is képesek lesznek megegyezni a schengeni határok közös védelmében. „Amennyiben az EU nem akar öngyilkosságot elkövetni, akkor egy szép napon erről meg kell egyezniük. A kérdés csak az, hogy mikor. Minél később jön létre az egyezség, annál nagyobb lesz annak az ára” – fejtette ki a cseh elnök a Právoban megjelent interjúban.
