A alapkamat 2,5 százalékra történő csökkentésére hét tanácstag szavazott: Matolcsy György MNB-elnök mellett Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, és Windisch László. A jegyzőkönyv szerint a kamatdöntő ülésen a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy csökkenti Magyarország sérülékenységét a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.
A tagok többsége úgy vélte, nem kell egyértelmű üzenetet megfogalmazni a közleményben a kamatciklus lezárására vonatkozóan. Egy döntéshozó a jegyzőkönyv szerint kifejtette, hogy az alapkamat szinten tartása mellett egy, a csökkentési ciklust lezáró üzenetet javasolna, míg egy másik tanácstag a kamat szinten tartását javasolta, de nem támogatta az előretekintő üzenetet.
A monetáris tanács márciusi közleményében jelezte, hogy az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet – olvasható a jegyzőkönyvben, amely szerint „a tanács az irányadó kamat változtatásának irányáról és mértékéről mindenkor a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján hozza meg döntését”.
A friss jegyzőkönyv szerint két tanácstag úgy vélte: már elérték a kamatcsökkentési ciklus alját, és az alapkamat jelenlegi szintje biztosíthatja az inflációs cél elérését és az ahhoz szükséges reálgazdasági élénkítést. Megítélésük szerint az irányadó kamatláb további mérséklése kockázatot hordoz magában, míg annak kedvező hatásai csak korlátozottan érvényesülhetnek. Egy tanácstag szerint a további kamatcsökkentések hatása egyre kevésbé érződik, a lazítás folytatása csak a kockázatokat növelné.
A tanács egy másik tagjának véleménye szerint a túlzottan alacsony alapkamat a forinteszközök alacsony hozama miatt akár erőteljes tőkekivonást is kiválthat, ami pénzügyi stabilitási kockázatot hordozhat.
A monetáris tanács szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat, és középtávon az infláció a céllal összhangban alakulhat. A többség véleménye szerint Magyarország kockázati megítélésének enyhe javulása mellett volt még mozgástér az alapkamat óvatos csökkentésére.
Az infláció márciusban nem változott az előző hónaphoz képest, továbbra is 0,1 százalék volt. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók lényegében változatlan szinten állnak, továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, ami a gyenge belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció hatását tükrözi. A tartósan alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. A versenyszféra bérdinamikája némileg gyorsult, azonban még mindig visszafogottnak tekinthető – olvasható a jegyzőkönyvben.
A magyarországi reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás gyengül. A jegyzőkönyv szerint a tanács több tagja kifejtette, hogy az igen alacsony külső inflációs környezetben – elsősorban az eurózóna esetében – lefelé mutató kockázatot lát, ami lehetőséget biztosíthat további, óvatos kamatcsökkentésre. Emellett többen egyetértettek abban, hogy Magyarország helyzete más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős, és az alacsony infláció mellett az inflációs alapfolyamat mutatók alakulása, valamint az inflációs várakozások horgonyzottsága is teret enged a laza monetáris politikai irányultságnak, a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedés támogatása érdekében.
Az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok alapján folytatódott a gazdaság fokozatos bővülése, amit az ipari teljesítményre, kiskereskedelmi forgalomra és az építőipari teljesítményre vonatkozó havi adatok is tükröznek. A monetáris tanács megítélése szerint a következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülése várható, amely a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és nagyobb súlyt kaphat benne a belső kereslet erősödése. Az európai uniós forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve a növekedési hitelprogram következtében növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet.
A nemzetközi befektetői hangulat a múlt hónapban változékonyan alakult: az ukrán-orosz konfliktus újabb kiéleződése következtében megnőtt a pénzpiaci feszültség. Ezzel szemben a hazai kockázati felárak összességében enyhén csökkentek, a forint árfolyama erősödött és viszonylag kis volatilitást mutatott az egy hónappal ezelőtti szintekhez képest – olvasható a jegyzőkönyvben.
