Jóllehet a héten a Bundesrat még rábólint a döntésre, a németek lépését joggal mondhatjuk történelminek. Rövidke számítás szükséges csupán ahhoz, hogy megállapítsuk, mit is jelent egy-egy német munkavállaló esetében ez az összeg. Harmincöt órás munkahéttel számolva ez csaknem ezerötszáz eurós minimális munkabért biztosít a német dolgozók számára. Magyar forintra középértéken átszámítva ez pillanatnyilag majdnem négyszázhatvanötezer forint.
Élénkítheti a gazdaságot az intézkedés
Sok ez vagy kevés, az sok szempontból felfogás, igény, szükséglet dolga. Szolgáljon ennek megítéléshez egy összehasonlító adat. Németországban június végén – a Magyar Autóklub adatai szerint – a kilencvennyolcas benzin ára 1,607 euró, a dízelé 1,394 euró volt. Magyarországon ugyanekkor a kilencvenötös benzin ára 426 (1,37 euró), a dízelolaj ára 427 forintot (1,38 euró) tett ki. Ha az üzemanyag minőségét nézzük, akkor az árak ,,fej fej mellett haladnak” a két országban.
Ez persze csupán egy dolog az összehasonlításban. Tény, hogy az élet Németországban összevetve a magyarral lényegesen többe kerül. Mindazonáltal a megfigyelők többsége úgy véli, a 8,50 eurós minimálbér jó hatással lesz a német gazdaságra, élénkíti azt, mivel segíti az eddig lényeges jövedelmi különbségek megszüntetését. Németország keleti területein jelenleg harminc százalékra tehető azon dolgozók száma, akiknek a munkabére nem éri el az óránkénti 8,50 eurót.
Sok területen csökkenhetnek a jövedelmi különbségek
Születtek bőven számítások arra is, mely szakmák azok, amelyekben dolgozók járandóságuk számottevő javulására számíthatnak. Ilyenek például az agrárszférában dolgozók. A statisztikák szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak negyvennégy százalékának a marad el bére az 8,50 eurós órabértől. A Német Gazdasági Intézet felmérései szerint a vendéglátóiparban ez az arány 36 százalékot, a banki és biztosítási szektorban ezzel szemben csak hét százalékot tesz ki. Hagyományosan alacsony jövedelmű ágazatnak számítanak emellett például a húsfeldolgozó ipar, a fodrászat és a pékipar, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás.
Léteznek különös előírások is a minimálbér bevezetését illetően. A rendelkezés például azt írja elő, hogy 2015-ben törvényesen legalább 6,38 eurós, 2016-ban pedig 7,23 eurós minimálbért kell fizetni az újságkihordóknak.
Jóllehet a német nagykoalíciós kormány azt hangoztatja, hogy a minimálbér bevezetése nem lesz negatív hatással a munkaerőpiacra, a gazdaság prognózisokkal foglalkozó kutatóintézetek kétkednek. A tekintélyes Ifo intézet korábbi előrejelzésében azt jósolta, hogy a minimálbér bevezetése összesen legalább kilencszázezer munkahely megszűnését okozza. Ezek között jelentős a száma az úgynevezett minijobok-nak.Ténylegesen azonban valóban megszűnhet csaknem háromszázötvenezer állás.
Gyorsabban nőnek a költségek, mint a bérek
A minimálbérnek az árakra és a konjunktúrára tett hatásáról is több prognózis készült. Az RWI (Rajna-Wesztfáliai Gazdasági Kutatóintézet) szerint a bérköltségek gyorsabban fognak nőni mint a nettó bérek. Az RWI 12 milliárdos költség – és 8 milliárdos bérnövekedéssel számol.
