Sötét mód ikon
2026 július 25
Négyéves tervet fogadott el Budapest

Négyéves tervet fogadott el Budapest

A testület 19 kormánypárti igennel, 7 ellenzéki nem és 2 tartózkodó szavazat ellenében fogadta el a programról szóló előterjesztést.

A közlekedésre költenek

A Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés szerint a várhatóan megkezdődő, illetve megvalósuló fejlesztések terén szükségképpen túlsúlyban vannak a közlekedési projektek, mert ezen a területen a legszembeötlőbb a lemaradás.

Mivel egyre kevesebb saját forrás jut a fejlesztésekre, a ciklus legfőbb fejlesztéseinek kereteit a 2015 márciusában elfogadott kormányhatározat teremti meg, amely mintegy 340 milliárd forint új fejlesztés finanszírozási hátterét biztosítja.

Metróprojekt a fókuszban

A ciklus legfontosabb fejlesztési projektje a 3-as metróvonal rekonstrukciója, illetve a metrókocsik felújítása. Előbbi uniós forrásból, utóbbi hitelből valósulhat meg.

A régóta esedékes fejlesztés a legforgalmasabb metróútvonalon garantálja hosszú időre a megbízható és megfelelő minőségű közösségi közlekedés lehetőségét.

A ciklusban uniós forrásból megvalósítandó közlekedési fejlesztések a közösségi közlekedésre irányulnak: az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföldig, valamint a vonal északi végében is, kötöttpályás közlekedési lehetőség a Keleti pályaudvar és Újpalota között, továbbá a Kelenföld és Őrmező között megvalósítandó intermodális fejlesztések mind hozzájárulhatnak a közösségi közlekedés magasabb színvonalához és a belvárosra irányuló autóforgalom csökkenéséhez.

Víz és hulladék

Az árvízvédelmi, vízminőség-javító és szennyvízelvezetéshez kapcsolódó projektek mellett a hulladékgazdálkodási, hulladékhasznosítási projekteké lesz a főszerep a ciklusban.

A program szerint a Margitsziget integrált, magas szintű fejlesztése mellett a ciklus egyik kiemelkedő jelentőségű beruházása lesz a Mesepark és a Pannon Park projekt. Mindkettő szervesen kapcsolódik a Városliget térségében tervezett nagy állami fejlesztéshez, a Liget Budapest programhoz.

Informatikai fejlesztés

A Főpolgármesteri Hivatal informatikai rendszereinek több mint félmilliárd forintos fejlesztéséről is döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán Budapesten.

Az elfogadott előterjesztés szerint a hivatal feladatainak elvégzéséhez, adatszolgáltatási, adatmentési, iktatási, nyilvántartási, irattározási és egyéb, az informatikai hátteret megkövetelő feladatai biztosítása érdekében a rendszerek karbantartása, illetve fejlesztése szükséges.

A legnagyobb összeget, több mint 400 millió forintot a teljes hivatali központi térinformatikai rendszer fejlesztésére, új számítógépek, szoftverek beszerzésére, új szakalkalmazások fejlesztésére, a meglévő adatok és alkalmazások új rendszerbe történő konvertálása adja. A fejlesztésekre ebben az évben 224 millió, míg 2016-ban 177 millió forintot különítenének el. Az előterjesztést egyhangúlag támogatta a Fővárosi Közgyűlés.

Ez hiányzott az ellenzéknek

Horváth Csaba (MSZP) egyebek mellett arról beszélt, hogy a fővárosnak mielőbb szerződést kellene kötnie a kormánnyal a közösségi közlekedési stabil finanszírozása érdekében.

Trippon Norbert (MSZP) a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbítását hiányolta programból. Gy. Németh Erzsébet (DK) a programból a 4-es metró befejezését hiányolta, valamint arról beszélt, hogy a dokumentumban meg kellett volna említeni a 2017-es úszó-világbajnoksághoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket.

Tarlós István azt mondta, hogy a 4-es metró északi meghosszabbítása „illúzió”, megjegyezve, hogy a vonal kiépítése sem volt ésszerű beruházás.

Lépnek az szennyezés ügyében?

Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén napirend előtt bejelentette: főpolgármesterként a kormányhoz is fordul a probléma miatt, és a lakosságnak a főváros a saját mozgásterében minden támogatást megad. Közölte, felkéri Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettest és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezetőit, hogy tartsanak helyszíni szemlét az Illatos úti telepen.    

Tarlós István ugyanakkor hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzatnak jogi felelőssége és feladata nincs az ügyben, így mozgástere sincsen.

Levelet írtak

Az ülés kezdete előtt Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője Tarlós Istvánnak egy levelet adott át, amelyben kerületi lakók a főpolgármester segítségét kérték. Baranyi Krisztina arról beszélt Tarlós Istvánnak, hogy szerinte lehetősége és felelőssége is van a fővárosnak a helyzet a megoldásában.

Tarlós István átvette a levelet és azt mondta: megérti a lakókat, de az igazság az, hogy a fővárosnak jogi lehetősége nincs az ügyben. A jogi lehetőségeket 2007-ben elvették a fővárostól, ugyanis azóta állami felszámoló működik a területen. Ugyanakkor a főpolgármester hangsúlyozta: mindent megtesz az ügyben, amit lehet.

Tarlós István azt is mondta, a kormány nem közömbös a probléma iránt, és úgy tudja, hogy a Illatos úti környezetszennyezés a szerdai kormányülésen téma lesz.

Kié a felelősség?

Horváth Csaba, az MSZP budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőző sajtótájékoztatóján azt mondta, az Illatos úti szennyezés ügyében egy „felelőtlen kormány mellett felelős fővárosra lenne szükség”, amely azonnal megkezdené a kárelhárítást, annak költségeit pedig később „bevasalná” a felelősökön.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.