Fordult a kocka
A felmérés szerint idén már többségbe kerültek a megtakarítással rendelkezők az internetező lakosság körében: míg 2013-ban 34 százalékuknak volt tartaléka, jelenleg 51 százalék rendelkezik kisebb-nagyobb félretett összeggel.
Bár a jelenlegi megtakarítások átlagos összege (1,7 millió forint) első pillantásra magasnak tűnik, a félretenni tudók 70 százaléka kevesebb, mint 1 millió forintot gyűjtött össze, közülük 30 százaléknak pedig 100 ezer forintnál is kevesebb félretett pénze van.
Még nincs elég rutin
A különböző megtakarítási, befektetési eszközök használata terén azonban a megtakarítók még nem rendelkeznek kellő rutinnal: a félretett összegek nagy hányada van a szinte semmilyen hozamot nem biztosító folyószámlákon (35 százalék) és készpénzben (17 százalék) – ez az arány még növekedett is az előző évek adataihoz viszonyítva.
A legnépszerűbb befektetési forma továbbra is a bankbetét (14 százalék), ugyanakkor a befektetési alapok népszerűsége is növekedést mutat az előző évekhez képest: az összes megkérdezett körében 8 százalék, az 1 millió forint feletti megtakarítással rendelkezők körében viszont már 33 százalék azok aránya, akik igénybe vesznek valamilyen alapot.
Az állampapír a legnépszerűbb
A felmérésben résztvevőket arról is megkérdezték, hogy most hová fektetnének be 1 millió forintot. Az eredmények alapján a legtöbben állampapírt vásárolnának, ugyanennyien készpénzben tartanák ezt a pénzt, vagy ingatlanba fektetnének. Ez utóbbi némiképp ellentmond annak, hogy míg a legfontosabb a megkérdezettek körében a befektetett tőke biztonsága, a második leglényegesebb befektetési szempont, hogy a megtakarítás bármikor hozzáférhető legyen.
Az 1 millió forintnál magasabb megtakarítással rendelkezők ugyanakkor az állampapír mellett befektetési alapokat választanának leggyakrabban, míg a körükben a harmadik legnépszerűbb megtakarítási forma a bankbetét.
A lakosság befektetési alapokhoz való viszonya érezhetően megváltozott az elmúlt egy évben: míg tavaly 60 százalék gondolta, hogy az alapok túl bonyolult eszközök, idén már „csak” a megkérdezettek fele mondta ugyanezt, de csökkent azok aránya is (55 százalékról 47 százalékra), akik szerint a befektetési alapok túlságosan kockázatos eszközök, vagy csak azoknak valók, akiknek sok a pénzük (59 százalékról 47 százalékra).
Érdemes szakértőhöz fordulni
Ha befektetésekről van szó, a legtöbben (28 százalék) inkább a családtagjaiktól kérnek tanácsot, és csak másodsorban fordulnak banki szakértőhöz (25 százalék). Sokan vannak azok is (21 százalék), akik az ismerőseiket, barátaikat kérdezik meg, ha a megtakarításaikban tanácsra szorulnak. Ez összhangban áll azzal, hogy a megkérdezettek számára a legfontosabb szempont a tanácsadót illetően a személyes ismeretség (42 százalék), az kevésbé fontos, hogy az illető hátterében elismert intézmény (pl. bank) álljon (26 százalék).
Ugyanakkor a valódi szakértői segítségre sokaknak érezhetően szükségük volna. A legtöbben például nem tudják helyesen megítélni az egyes befektetési eszközök éves hozamát: a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a folyószámlán elhelyezett pénz évente 4 százalékot kamatozik (ugyanennyire taksálják a bankbetétek hozamát is), míg egy részvénybefektetéssel közel 10 százalékos hozam érhető el.
Növekedett a ipaci részesedésük
„A Budapest Alapkezelőnél és a Budapest Banknál az ügyfelek számára nyújtott szakértői támogatást kiemelt feladatként kezeljük. A termékek megértését az is segíti, hogy átlátható számú befektetési alapot forgalmazunk: ezeknek minden részletét mélyrehatóan ismerik tanácsadóink, ugyanakkor ez a paletta biztosítani tudja azt is, hogy még a legnehezebb időkben is tudunk olyan befektetési alternatívát kínálni, amely az átlagot meghaladó hozamot biztosít az ügyfelek számára – jó példa erre a közeljövőben lejáró Horizont alapunk.
Üzletpolitikánkat az általunk kezelt vagyon folyamatos növekedése is igazolja: az idei első negyedévben 494 milliárd forintról 516 milliárd forintra növeltük állományunkat, piaci részesedésünk pedig 8,29 százalékról 8,33 százalékra nőtt” – mondta Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója, a Budapest Bank Money+ privátbanki üzletágának vezetője.
A Budapest Alapkezelő által 2012-ben indított Budapest Horizont Tőkevédett Származtatott Alap tőkevédett periódusa ez év június 22-én jár le. Az alap indulásakor a megtakarítók fő igénye a tőke biztonsága mellett a pénzpiaci hozamoknál magasabb, belátható időn belül elérhető hozam volt. A mintegy 4,6 milliárd forintos vagyonnal rendelkező alap ezeknek az igényeknek maximálisan megfelelt, hiszen a befektetők a tőkevédett periódus lejáratakor 20 százalékot meghaladó hozamot érhetnek majd el a befektetésükön, ezzel jelentősen meghaladva a pénzpiaci befektetéseken ugyanebben az időszakban elérhető hozamot.
