Jelentős tehermentesítés
Elmondta, hogy a jegybank 8 milliárd eurót biztosított a forintosításra 2013-ban a devizatartalékából, amelynek átváltásán 136 milliárd forint nyeresége keletkezett, mivel az átváltási árfolyam magasabb volt, mint amilyenen a tartalékolt devizát a jegybank beszerezte a pénzügyi válság előtt.
Megemlítette azt is, hogy az átváltás időpontja további jelentős terhektől mentesítette a jelzáloghiteleseket, hiszen néhány nappal ezt követően indult meg a svájci frank árfolyamának drámai erősödése, ami további jelentős kiadást okozott volna a svájci frank alapú hiteleseknek, pénzügyi válsághoz vezethetett volna.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nyereségből tartalék
A jegybank az átváltáson keletkezett nyereségét az eredménytartalékba helyezte, majd 2016-ban 50 milliárd forint osztalékot fizetett a költségvetésbe, amire 2002-óta nem volt példa. 2012 és 2016 között 10 milliárdról 162 milliárdra nőtt az MNB eredménytartaléka az osztalékfizetés hatását is figyelembe véve – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az alapkamat csökkentése és a jegybank előfinanszírozási programjai hatására a költségvetés kamatkiadása 2013 óta a GDP 4,3 százalékáról 2,6 százalékára csökkent. Ez összesen 2013 óta 1600 milliárd forinttal mérsékelte az adósság után fizetendő kamatkiadást, csak 2016-ban 600 milliárd forinttal.
MNB: alapos tájékozódással elkerülhetők a kockázatok
Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszában tavaly többek között a lakáshitelek kamatkockázata és a fogyasztási hitelek THM-en kívüli költségei álltak. A jegybank kiemelten vizsgálta az elszámolás, forintosítás végrehajtását és a tőkepiaci szereplők tájékoztatási kötelezettségeinek betartását is – derült ki a közleményből.
