Japán kutatók és az amerikai Marshall Hydrothermal nevű vállalat ezeket a tengeri gejzíreket akarja energiaforrásként hasznosítani. A technológiára az amerikai cégnek már előrehaladott elképzelései is vannak. Nem véletlen, hogy éppen ez a két ország érdeklődik a fekete füstölők „munkára fogása iránt”. A japán szárazföldhöz és az amerikai partokhoz közel köpködi kifele megszámlálhatatlan gejzír a forró vizet, esetenként meglehetősen jelentős, akár kétezer kilométeres mélységből.
Ezer fokosra melegíti a magma a tengervizet
A gejzírek valójában úgy működnek, mint a háztartásokból ismert átfolyó vízmelegítők, amelyekben fűtőelemek melegítik fel a hideg vizet. A tengerfenék alatti kőzeteket a Föld belsejében lévő magma melegíti fel ezer fokosra. A velük érintkező víz felmelegszik, majd a felszínre „lövődik”. A folyamat során keletkezett vákuum következtében hideg víz áramlik a kilövődött helyébe, s máris létrejön a vízmelegítő körforgás. Számítások szerint egyetlen fekete füstölő akár kétezer megawatt villamosenergia megtermelésére is képes lehet a Marshall Hydrothermal mérnökei szerint.
A megoldás egyelőre csak a tervező asztalon létezik rajzok és számítások formájában. Az elképzelés szerint egy óriási tölcsér vezetné a hideg vizet a tengerfenék nyílásaihoz. A felmelegedett tengervizet aztán egy cső továbbítja a felszínen úszó erőműbe. A forró víz egy hőcserélőn keresztül hőenergiává alakul, s innen kezdve mint hagyományos hőerőműben termelik az áramot.
Bőven vannak még megoldásra váró problémák
Működik-e majd ez az elképzelés a gyakorlatban, az egyelőre még kérdéses. Az egyik gond, hogy a hagyományos szénerőművek általában magasabb, mint ötszázötven fokos hőmérsékleten működnek. Ennél viszont a tengervíz alacsonyabb hőfokú. Léteznek ugyan szerves anyagokkal működő hőerőművek már százötven fokos hőmérsékleten is. Itt azonban nagy a tengervíz szennyezésének és a hőcserélők meghibásodásának a veszélye. Ezeket a gondokat a mérnökök egy másik, ennél valamivel eltérőbb megoldással akarják kiküszöbölni. A hőcserélőket közvetlenül a gejzírek nyílásához telepítenék, s ezzel kisebb lenne a hőveszteség.
Hogy beválik-e a technológia, az egyelőre a jövő kérdése. Az amerikai cég szakemberei azonban bizakodnak. Az elkövetkező öt esztendőben tizenöt teszt projekt indítását tervezik. Szerintük a technológia nagyon is előnyös. Teljesen környezetbarát, ráadásul – ellentétben a szél-, vagy naperőművekkel – a nap huszonnégy órájában képes lehet a villamos áram termelésére.
