A négy kategória
A Quartz azt vizsgálta, hogy milyen állásokhoz van szükség olyan emberi képességekre, amelyekkel a robotok még feltehetőleg hosszú ideig nem versenyezhetnek. Harminc ilyen munkakört találtak, és négy kategóriába osztották be őket:
Emberek: ezek olyan feladatok, ahol erős személyközi képességekre van szükség. Ilyen például a vezérigazgatók, iskolapszichológusok, szociális munkások vagy a különböző felügyeletet ellátó személyek munkája.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Számok: ezek alatt elsősorban olyan állásokat kell érteni, ahol a matematikát az üzlettel kapcsolatban alkalmazzák, mint a közgazdászok, menedzsmentelemzők, kincstárnokok.
Bugok és rossz dolgok: ide leginkább az egészségügy tartozik: allergológusok, immunológusok, mikrobiológusok.
Terek és építmények: ezek a munkák a fizikai világot alakítják, ide tartoznak például a mérnökök.
A közös pont
A fenti munkákban egy közös pont biztosan van: a kiszámíthatatlanság. Ha egy feladatnál előre nem megjósolható problémák megoldására van szükség – kiszámíthatatlan emberek, ismeretlen környezet, zavaros adatok, összetett és változó szituációk – akkor az ember még várhatóan egy jó darabig a gépek előtt fog járni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fontos azonban, hogy például az emberekkel kapcsolatos munkák közül sem minden tartozik ide. A hangsúly leginkább kiszámíthatatlan környezeten van: ha valaki ilyen körülmények között foglalkozik emberekkel, mint az iskolapszichológusok vagy mondjuk a tűzoltók munkájának irányításával foglalkozók, akkor a munkája ide tartozik. De például az egészségügyből is csak azokat az állásokat sorolhatjuk be a „biztonságos állások” csoportjába, amelyek során az ökológiai rendszerek és az emberi egészség bonyolult kapcsolatával kell valamit kezdeni.
A kutatásból az is kiderült, hogy a nehezebben automatizálható munkáknál mindig a valós életben előforduló rendszerek kezelésére van szükség. Hiszen akármilyen fontossá is válik a digitális világ, attól még szükség lesz olyanokra akik a fizikai világ megszervezésével, átalakításával foglalkoznak, mint az építészmérnökök vagy a környezeti mérnökök.
Digitális? NEM!
A jelenlegi digitális világ miatt könnyen hihetnénk azt, hogy a „biztonságos állások” mind az informatikával kapcsolatosak. A Quartz kutatása viszont pont arra mutat rá, hogy a legfontabb emberi érték az, hogy a digitális világon kívül is tudunk létezni. És a legbiztonságosabb munkák pont azok, amelyeknél a minket körülvevő emberekkel és környezettel a maguk valójában kell foglalkoznunk.
A virtuális valóságnak megvannak a maga korlátai. Egy bizonyos ponttól a dolgoknak már a való életben kell történniük, személyes kapcsolattartással. És ez az a terep, ahol a mesterséges intelligencia nem tud minket megverni.
