A deviza alapú lakáshiteleknél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint körülbelül 135 bázispontnyit süllyedtek a kamatok pár hónap leforgása alatt. Az euró alapú lakáshitelek átlagos kamata a második hónapban már csak 5,74 százalékos volt, a svájci frank alapúaké pedig már alig haladta meg az 5 százalékot, az eurós kölcsönöknél ez nyolcéves, a frankhiteleknél pedig hat és féléves mélypontot jelent. Egy átlagos, 8,53 millió forintos deviza lakáshitelnél a havonta fizetendő terhek körülbelül 9600 forinttal lettek kisebbek.
Az autóhitelesek keveset éreznek a változásból
Ennél valamivel kisebb mértékben csökkent a törlesztőrészlet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. A svájci frank alapú kölcsönök kamata átlagosan 110 bázispontot esett tavaly ősz óta, egy átlagos 6,23 millió forintos hitelnél havonta körülbelül 5700 forinttal mérséklődtek a terhek.
Az autóhitellel rendelkezők ugyanakkor alig éreztek eddig valamit a tisztességes kamatokra való átállásból. Mindössze 25-30 bázisponttal csökkentek a kamataik, az átlagos adós törlesztőrészlete így csak körülbelül 200 forinttal mérséklődött havonta.
Drága a rögzített kamat
A meglévő forinthitelek kamata is csökkent, a lakáshiteleké például az elmúlt egy évben egy százalékponttal. Egy átlagos piaci kamatozású forint lakáshitel egyébként viszonylag kicsi, 2,6 millió forint körül van, így körülbelül 2 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenést jelent a változás egy család számára.
A személyi kölcsönöket jellemzően a teljes futamidőre rögzített kamattal kínálják a bankok a fair bank törvény óta. A hosszú távú kiszámíthatóság viszont drága lehet, a kamatok ugyanis februárban nagyot ugrottak a jegybanki statisztikák szerint. A második hónapban egy átlagos fogyasztási hitel kamata megközelítette a 18 százalékot, egyetlen hónap alatt több mint 3,5 százalékpontot emelkedett a cikk szerint.
