A Fed egyes döntéshozói, például a New York-i elnök, Willam C. Dudley, úgy látják, valami baj lehet a piacokkal, mivel hozamok az amerikai gazdaság izmosodásával együtt nem emelkednek. Ezzel szemben a kereskedők azt az álláspontot erősítik: semmi sem indokolja, hogy a hozamok ne maradhatnának továbbra is alacsonyan – írja a Bloomberg.
Történelmi talány
A történelem ráadásul a piac oldalán áll. A 10 éves benchmark hozam és a Fed egynapos rátája közti eltérés ugyanis pontosan megfelel a historikus normáknak. Emellett az elmúlt 4 évtized tanulságai alapján, nem túl gyakori, hogy a befektetők nagyobb kompenzációt követeljenek a hosszabb lejáratú adósság tartásáért, miközben a Fed kamatot emel.
A kötvénypiac talán legfontosabb üzenete az, hogy a Fed még mindig túl magasra teszi a saját kamatprognózisát, noha az elmúlt hónapban visszafogta azt. A piac 2018-ra 2 százalékos kamatszintet vár, ami közel a fele a Fed előrejelzésének.
A jelenlegi dilemma igencsak emlékeztet a 2004-esre, amikor is az Alan Greenspan vezette Fed 4 százalékponttal emelte a hitelezési költségeket, a piac azonban nem reagált, a hosszú hozamok pedig tovább estek. A befektetők egyszerűen ellenálltak annak az erőfeszítésnek, hogy a Fed szigorítsa a hitelezést, ami hozzájárulhatott a 2008-as válsághoz is.
Ha a pénzügyi feltételek nem szigorodnak eléggé, akkor a Fednek gyorsabban kell lépnie – hangsúlyozta Dudley, a Fed Nyiltpiaci Bizottságának tagja. Amennyiben azonban túlzott mértékű lenne a szigorodás, akkor lassítani kellene a kamatemelésen, vagy akár szüneteltetni kellene azt – emelte ki.
Az erős adu
Van ezzel szemben egy erős ütőkártyája is a Fednek, ami a korábbi jegybanki vezetésnek nem állt rendelkezésére. Miközben a Fed eszközvásárlási programja hozzájárulhatott az árak torzulásához, a felhalmozott kötvények eladása kilépési stratégiaként felnyomhatja a hosszú hozamokat.
Egy ilyen agresszív szigorításnak mindazonáltal megvan az a kockázata is, hogy visszafogja a gazdaság erősödését, mivel elrettentheti a bankokat a hitelnyújtástól. A hitelezők ugyanis általában a hosszú távú kölcsönöket rövid távú hitelekből finanszírozzák, és egy fordított hozamgörbe általában a recesszió előjele.
Az látszik mindemellett, hogy a befektetőket a legkevésbé sem zavarja a jelenlegi helyzet. A magánszemélyek ugyanis 39,7 milliárd dollárt öntöttek eddig idén fix kamatozású befektetési alapokba, szemben a tavalyi, egész évben mért 43,5 milliárd dollárral – derül ki az Investment Capital Institute számaiból. Összehasonlításképpen idén eddig mindössze 6,7 milliárd dollár ment olyan befektetési alapokba, melyek amerikai részvényekbe fektetnek.
Csak semmi pánik?
Noha a lejárati prémium arra utal, hogy az állampapírok drágák, a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kamatemelés nem feltétlenül jár azonnali emelkedéssel. A Bloomberg adatai szerint az 1972 óta lezajlott kamatemelési ciklusok során mindössze 3 alkalommal volt tapasztalható emelkedés a szigorítás utáni 6 hónapban. A másik 5 időszakban a hozamok vagy alig változtak, vagy csökkentek.
Jeffrey Rosenberg a BlackRoctól arra számít, hogy a 10 éves hozam az év végére 0,7 százalékponttal 2,5 százalékra emelkedhet, ami összecseng a Bloomberg által megkérdezett 75 elemző medián becslésével.
A Fed döntéshozói ezzel párhuzamosan úgy kalkulálnak, hogy a benchmark ráta idén év végére 0,625 százalék lehet, szemben a decemberben prognosztizált 1,125 százalékkal. A piac is csökkentette a várakozásait: a Bloomberg konszenzus jelenleg 0,34 százalék.
A historikus számok mindemellett azt mutatják, hogy a Fed egynapos kamatcélja és a 10 éves hozamok közti eltérésben nincs semmi meglepő. A különbség jelenleg 1,59 százalékpontos, szemben az elmúlt 20 évben mért 1,47-es átlaggal.
