Nyitottság és kiemelkedő lelkesedés
A K&H 2016 tavaszán közel 1800 pedagógust kérdezett meg arról, hogyan látják a pénzügyi oktatás helyzetét ma Magyarországon, és mi az, ami szerintük javításra szorul.
A válaszadók jelentős hányada (96,5 százalék) szerint ugyanazon korosztályhoz tartozó általános iskolás diákok pénzügyi ismerete sok esetben igencsak különbözik. Ennek fő okaiként elsősorban az otthonról hozott különböző családi mintákat, a gyerekek eltérő egyéni személyes érdeklődését és fogékonyságát jelölik meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Pozitív visszajelzés, hogy a diákok már 1. osztályos kortól nyitottak a pénzügyi téma iránt, és életkori sajátosságként ez a nyitottság kiemelkedő lelkesedéssel is társul. A gyerekek már ebben a korban szeretnének önállóan dönteni zsebpénzükről, és spórolni is hajlandóak, hogy nagyobb értékű tárgyakat megvásárolhassanak.
A válaszadó tanárok egybehangzó véleménye szerint a gyerekek pénzügyi nevelését már kisiskolás korban el kell kezdeni. Többségük úgy véli, ez a szülők és a tanárok együttes feladata kell, hogy legyen. A pénzügyi nevelésre a szülőknek is komoly hangsúlyt kell fektetni, mert a pénzügyi ismeretek átadása a családon belüli példamutatással, közös gondolkozással válik még hatékonyabbá.
Nehezítő tényezők
A felmérésből kiderül, hogy a pedagógusok szerint az iskolai pénzügyi oktatást komoly tényezők nehezítik. A megkérdezett pedagógusok saját pénzügyi jártasságukra vonatkozó véleménye viszonylag egyöntetű képet fest: 73 százalékuk szerint nem kellően felkészültek ahhoz, hogy átadják a tudást a gyerekeknek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A rendelkezésre álló eszközök: míg 45 százalék úgy nyilatkozott, hogy iskolájukban semmilyen tananyag, módszertani segédlet nem érhető el a pénzügyi ismeretek oktatásához, addig a válaszadók 33 százalékánál az iskola rendelkezik pénzügyi témával foglalkozó felkészítő könyvekkel. Továbbá kevés az idő a pénzügyi témák iskolai keretek között való tárgyalására.
Felkészültebb generáció, felelősebb társadalom
A tanárok pénzügyi felkészítésének és az oktatásra szánt idő megteremtésének hiánya egyelőre nem segíti, hogy egy pénzügyi tekintetben felkészültebb generáció nőhessen fel. Ha a pénzügyi oktatás a közoktatás részévé válik, egy pénzügyi szempontból felelősebb társadalom kiépítése is elérhető lesz.
„Napi szinten foglalkozom a pénzügyi kultúrával, és hogy miként lehet ezt az általános iskolai oktatásba beágyazni. A gyerekek a konkrét dolgokat szeretik, ezért az a legfontosabb, hogy ismert helyzethez kapcsolódó feladatokat kapjanak. A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő során ehhez az elvhez híven gyakorlatias, életszerű feladatokat kell a gyerekeknek megoldaniuk.” – mondta el Lendvai Györgyi, a program tanári tanácsadója.
„Az egész éves felkészülés alatt látható a versenyző csapatok gondolkodásmódjának fejlődése, és hogy már tudatosabban hozzák meg saját hétköznapjaik pénzügyi döntéseit” – tette hozzá.
A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő kapcsán a válaszadó tanárok 97 százaléka gondolja úgy, hogy a tudás megszerzése szempontjából hasznos a gyerekeknek a program. A felkészülésnek és a versenyen való részvételnek köszönhetően a gyerekek értik az alapvető pénzügyi fogalmakat, a pénz értékét és képessé válnak arra, hogy megtervezzék mindennapi programjaik költségeit.
