Az ötéves kutatási program legfontosabb célja a fekete mangalica kitenyésztése és elismertetése önálló fajtaként – jelezte Komlósi István, a mezőgazdasági kar dékánja. Hozzátette, hogy a kutatás során olyan párosítási terveket alakítanak ki, amelyekkel mérsékelni lehet a rokon tenyésztést, és ezáltal olyan családok, vonulatok jöjjenek létre, hogy a fekete mangalica populáció önállóan fennmaradjon.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]

Komlósi István professzor elmondta, hogy a 20. század elején még mind a négy mangalica fajta – a szőke, a vörös, a fecskehasú és a fekete – is köztenyésztésben volt, de a fekete a század első harmadában eltűnt a tenyészetekből.

Tóth Péter, a MOE elnöke hozzátette, hogy 200 tenyészetben mintegy 9500 mangalica koca van az országban, az elismertetésre váró fekete mangalica egyedszáma mindössze 150.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Évente 60 ezer mangalica kerül piacra Magyarországon, de ebből csak 25 ezret dolgoznak fel vágóhídon, a többit családi gazdaságokban fogyasztják el, illetve értékesítik. A vágóhídon feldolgozott állatok kétharmada exportpiacra kerül főként Spanyolországba, Németországba, Angliába és a skandináv országokba, de jut az ősi magyar fajtából Japánba, Szingapúrba és Hong Kongba is – sorolta az egyesület elnöke.

Tóth Péter bejelentette, hogy elsősorban japán és USA-beli hobbi mangalicatenyésztők kezdeményezésére ősszel Debrecenben megalakítják a Nemzetközi Mangalica Szövetséget.

Ezzel Debrecen az őshonos zsírsertések tenyésztése és a hozzá kapcsolódó kutatások világközpontja lesz – jelezte a debreceni központú országos egyesület elnöke.