Sokan felfigyeltek annak a hitelezővédelmi rendelkezésnek a bevezetésére, amelynek alapján a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a cég jogutód nélküli megszűnés esetén felelősséget kell vállalniuk a hitelezőikkel szemben. Kényszertörlés vagy felszámolás esetén ugyanis a hatályos jogszabályok alapján nem csak a partnereinek adós társaság, hanem azok vezetői is felelősek vagyonukkal a kifizetetlen számlákért.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A jogszabályok dzsungelében
Jelenleg három jogszabály foglalkozik ezzel a jogi intézménnyel. Az egyik a 2014 márciusában hatályba lépett Polgári Törvénykönyv. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, közismert nevén a csődtörvény a felszámolást; a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, röviden cégtörvény a kényszertörlést szabályozza.
Hogyan lehetünk érintettek?
A csődtörvény kimondja, hogy a felelősség megállapításának egyik feltétele, hogy „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet” alakuljon ki a cégnél. Ennek megállapításához két feltételnek kell teljesülnie. Objektív feltétel, hogy a vállalatnál található likvid vagyon nem fedezi a tartozásokat (vagyis a számláit képtelen kifizetni), a szubjektív feltétellel kapcsolatban pedig az a kérdés, hogy a céget vezető személy kellő gondosság mellett észlelte-e a likviditási problémát? Utóbbi kapcsán arra viszont például nem lehet hivatkozni, hogy a könyvelő mulasztotta el a tájékoztatást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A cég vezető tisztségviselőinek, amint érzékelik a nehézségeket, a hitelezők érdekeit kell figyelembe venniük, nem az adott cég érdekeit. Így tehát az adós társaság vagyona nem csökkenthető például áron aluli értékesítéssel, visszaélésszerű módon történő vagyonelem-átjátszással vagy kölcsönnyújtással. A lényeg, hogy rosszhiszeműen nem szabad eljárnia a cég vezetőjének.
Kétszer kell pereskedni
A felelősség megállapítására és a hitelezői igények kielégítésére kétlépcsős pereskedés eredményeként kerülhet sor. A felszámolás előtt és után nem, de az eljárás közben benyújtható kereset a vezetői felelősség megállapítására. Ezt a felszámoló vagy a cég hitelezője kérheti. A felelősség megállapításánál a felperes hitelezőnek meg kell határoznia a konkrét igényét.
Amennyiben a felelősséget megállapították, a második lépcsőben a marasztalási per során fizethetik ki a hitelező követelését a cég vezető tisztségviselőjének saját vagyonából. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás lezárult.
Sok esetben szakad meg az eljárás
A bírákból, minisztériumi alkalmazottakból és jogtudósokból álló csoport 189 megállapítási és 58 marasztalási pert vizsgált meg. Ezekben általában tízmillió forint feletti igényeket támasztottak az adós cégek vezetőivel szemben a hitelezők. A két típusba tartozó eljárások számában azért lehet ekkora különbség, mert még lehet, hogy tart a felszámolás, vagy a hitelező rájön, hogy nem érdemes marasztalási pert indítania (például a vezetőnek nincs vagyona, mert átjátszotta családtagjainak).
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezért sok esetben először megvizsgálja, hogy van-e a cég vezető tisztségviselőjének vagyona és csak akkor indít eljárást, ha valós esélye van a behajtásra.
Mi okozza a problémát?
A probléma alapja, hogy a jelenlegi csődtörvény szabályozása bonyolult. Például a 33/A paragrafussal kapcsolatban a joggyakorlat-elemző csoport 170 oldalas összefoglalót készített. Tovább nehezíti a jogalkalmazást, hogy összesen négy alkalommal módosították a szabályozást, így a különböző időpontokban indult eljárásoknál más és más szabályokat kell alkalmazni.
Sok esetben probléma, hogy a hitelezők nem értesülnek arról, hogy az adós cég vezetőjének megállapították a felelősségét, így a 60 napos jogvesztő határidő alatt nem nyújtanak be keresetet és nem csatlakoznak a perhez.
A tapasztalatok alapján így lenne könnyebb
1. A törvények egymáshoz való viszonyának rendezése.
2. Törvénymódosítás esetén egységesen az új szabályt kelljen alkalmazni a peres ügyekben.
3. Vagyoni biztosítékok körének egyszerűsítése (jelenleg például külföldi értékpapír is nyújtható, ennek módja kérdéses, valamint nem ismertek a cég vezető tisztségviselőinek vagyonelemei).
4. A cégjegyzékben szerepelhetne, hogy „a vezető tisztségviselő felelősségét megállapították”, így a hitelezők értesülhetnének e tényről.
5. A felszámoló tájékoztathatná a hitelezőket, akik így megindíthatnák az eljárást.
6. Hosszabb idő állhatna rendelkezésre a marasztalási per elindítására.
Módosítanak a szabályokon
A Kúria tájékoztatóján az is elhangzott, hogy az Igazságügyi Minisztérium már dolgozik a szabályozás felülvizsgálatán és figyelembe veszik a joggyakorlat-elemző csoport javaslatait is. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a Kúria Polgári Kollégiuma véleményt adhat ki.
Hasonló jogintézmény más uniós országokban is van, de a kétlépcsős peres rendszer magyar sajátosság. Felmerült uniós szintű szabályozás szükségessége is, de még közösségi jogszabály nem született a tárgykörben. Valószínűbb, hogy a következő kormányzati ciklusban új csődtörvényt fogadnak el, ami alapjaiban változtathat a jelenlegi bonyolult rendszeren.
