Módosítják a felsőoktatási törvényt

Ötévente áttekintik az egyetemek működését, és az Oktatási Hivatal mostani, külföldi intézményeket érintő vizsgálata azt mutatta, hogy több felsőoktatási intézmény szabálytalanul működik Magyarországon.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

Palkovics László a tipikus hibák között említette, hogy nincs kampusza az intézménynek, vagy magyarországi partnere, egy részének nem volt programakkreditációja, vagy a kiállított okirat nem minősül diplomának nálunk, illetve, hogy az intézmény a saját országában sem minősül felsőoktatási intézménynek, és előfordult az is, hogy adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tettek eleget.

A vizsgálat tapasztalatai nyomán módosítják a felsőoktatási törvényt, és feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez utóbbi minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd.

Tagadták a vádakat

Palkovics hozzátette: nem CEU-, vagy Soros-ellenes vizsgálat zajlott, az a 28, itt működő külföldi egyetemet érintette. Szavai szerint egy thaiföldi, egy malajziai, egy kínai és négy amerikai intézménynél probléma az államközi szerződés hiánya.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: minden intézménynek meg kell felelnie a hatályos magyar törvényeknek, „nincs olyan egyetem, nem szabad lennie olyannak Magyarországon, aki a törvények felett állónak képzeli magát, ez igaz egyébként valóban a Soros-egyetemre, a CEU-ra is”.

Szerda este tárgyalnak

Palkovics László nemmel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány célja a CEU ellehetetlenítése, vagy az, hogy elköltözzön. Jelezte: az egyetem rektorával szerda este ülnek le tárgyalni és áttekinteni a helyzetet, esetükben több ponton volt szabálytalanság.

2018. februárjáig kell megfelelni, és ha ez nem történik meg, akkor 2018 szeptemberétől új képzés már nem indítható, az addigiak befejezhetők. Szerinte a törvénymódosítás pontjai teljesíthetők.

Nem zárják be a Közép-európai Egyetemet semmilyen körülmények között, a tudományos programok folytatódnak – mondta az intézmény elnök-rektora szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Michael Ignatieff kijelentette: Budapest az „otthonuk”, és itt akarnak maradni.

Diszkriminatívnak tartják a törvényjavaslatot

A magyar kormány által benyújtott felsőoktatási törvénymódosítást diszkriminatívnak tartják, támadásként értékelik a CEU-val szemben, és úgy vélik, az a tanszabadság kárára válik egész Európában, károsítja a magyar-amerikai kapcsolatokat. Diszkriminatívnak tartotta a feltételek teljesítésére a 2018 februári határidőt is.

Az elnök-rektor szerint vissza kell vonni a törvényjavaslatot, amely őket veszi célkeresztbe, támadja nem csak az intézmény, hanem a magyar felsőoktatás akadémiai szabadságát. Szerinte más megoldást kell találni.

Készek a párbeszédre a kormánnyal, ugyanakkor szerintük a javaslat benyújtásával „megtört” a bizalom. Nem szeretnék növelni a feszültséget, de visszavonulót sem fognak fújni – jelentette ki a rektor, aki azt ígérte: az összes jogorvoslati lehetőséget igénybe veszik majd.

Michael Ignatieff kitért arra is, hogy Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyását adta működésükre, és az egyetem mindig is tiszteletben tartotta a törvényi eljárásokat, legyen szó vízumról, munkavállalói engedélyről vagy adófizetésről.
Megjegyezte továbbá, hogy a törvényjavaslatot nem előzte meg hosszas konzultáció, „tegnap este hirtelen nyújtották be”.

Az Amerikai Egyesült Államok vezetése kifejezte teljes támogatását, New York állam volt kormányzója szintén kiállt az intézmény mellett, ahogy Kanada nagykövete is.

Szakmaiság helyett politikai döntések

Úgy fogalmazott: a kormány semmibe veszi a hozzájárulásukat a magyar tudományos élethez, nemzetközi kultúrához. A rektor kitért arra is, hogy kiemelkedő nemzetközi, tudományos helyezéseket értek el, valamint felhívta a figyelmet a társintézményekkel való együttműködésre.

Enyedi Zsolt, magyar ügyekért felelős rektorhelyettes arról, hogy a javaslat szerint Magyarországon külföldi egyetem csak akkor működhet a jövőben, ha mögötte kormányközi szerződés van, azt mondta: eddig szakmai szempontok alapján döntöttek arról mit lehet tanítani, ezentúl politikai döntésnek kell mögötte állnia. Ez rossz az egyetemüknek, de rossz a magyar felsőoktatásnak is – rögzítette.

Probléma az is, hogy megkövetelnék, a külföldi egyetemnek oktatási tevékenysége legyen a származási országban. A CEU-t a helyi közép-európai sajátosságok figyelembe vételéve hozták létre, ez egy bevett forma. Elvileg indíthatna programokat más országokban, de miért lenne attól jobb a magyar felsőoktatás? – kérdezte.

Kitért arra, hogy azon oktatók, akik nem uniós országból jöttek, eddig külön munkavállalási engedély nélkül dolgozhattak, ezentúl erre sem lesz lehetőség.  Arra számít, értelmes párbeszédet lehet majd folytatni az oktatási államtitkárral, az a kérdés, hogy mennyire van megkötve a keze.

Szolidaritásra számítanak

A rektorhelyettes hozzátette: konzultálnak az Európai Bizottsággal, és információi szerint Navracsics Tibor területért felelős uniós biztos is vizsgálja a kérdést.

Fodor Éva, rektorhelyettes elmondta: a diákokat, tanárokat levelek írására kérték, és arra, hogy keressenek kapcsolatokat itthon és külföldön, akik támogatják, hogy a CEU a jövőben is jelen lehessen Magyarországon.

A CEU háttéranyaga szerint az intézmény 25 éve van jelen Magyarországon, 8 mester és 2 doktori programja akkreditált, több mint 600 magyar munkavállalót foglalkoztat, évente mintegy 1800 hallgató tanul itt, közte közel 400 magyar diák. Álláspontjuk szerint a Közép-Európai Egyetem kettős identitása lehetővé teszi, hogy Magyarországon és az Egyesült Államokban is akkreditált képzéseket nyújtson.