Keveseknek adatik meg
A mintegy 33 milliárd forint értékű magyar személybiztosítási piacon belül a magán egészségbiztosítási piac ugyan még csak 23 százalékot tesz ki, de a nyugat-európai, illetve fejlett világbeli tapasztalatokat figyelembe véve, jelentős fejlődés előtt áll, évente mintegy 10 százalékkal nőhet az előrejelzések szerint.
Mindez azonban attól is függ, hogy a cégek milyen mértékben támogatják munkavállalóik egészségmegőrzését, hiszen világszerte az a tapasztalat, hogy a magán egészségbiztosítási piac éves bevételének 65-75 százaléka a vállalatoktól származik.
Magyarországon napjainkban mintegy 30 ezer embernek van magán egészségbiztosítása, ezekből a cégek által fizetett biztosítás 65-75 százalékot tesz ki. Egy hasonló lélekszámú országban, mint például Ausztriában ugyanakkor az emberek 30 százalékának, vagyis 2,5 millió személynek van magán egészségügyi biztosítása.
Egyre több vállalat kapcsol
A tendenciák ugyanakkor azt mutatják, hogy egyre több vállalat ismeri fel, mennyire fontos, hogy munkavállalói egészségesek legyenek, ha pedig betegek, minél előbb meggyógyuljanak és munkába állhassanak. Ez ugyanakkor a munkavállalónak is érdeke, hiszen így kisebb lesz a keresetkiesése.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Méretükből adódóan különösen igaz ez a kis- és közepes vállalkozások körére, amelyek Magyarországon a vállalkozások 60 százalékát teszik ki. A költségek és a profitcsökkenés minimalizálása érdekében évente mintegy 3-400 munkaadó választja a magyar piacon működő magánbiztosítók egészségbiztosítási termékeit, amelynek segítségével a munkából való kiesés időtartama a piaci becslések szerint átlagosan a tizedére csökkenthető.
„A magánbiztosítás legnagyobb előnye az, hogy ennek révén lerövidül az ellátási, kezelési idő, ami a munkaadónak és a munkavállalónak is jelentős megtakarítással jár” – mondta Kovács András, a MediHelp üzletfejlesztési igazgatója.
Óriási veszteségek
A KSH tavalyi adatai szerint a táppénzt igénybe vevő magyar munkavállalók egy betegség esetén átlagosan 24 napot voltak táppénzen, vagyis 12 hónapból egyet nem dolgoztak. A legfőbb betegségcsoport, ami miatt táppénzen voltak a magyarok, a csont-izomrendszer és kötőszöveti, a légzőrendszeri, valamint az emésztőrendszeri megbetegedések. A betegállomány finanszírozása tavaly 54 milliárd forintjába került az OEP-nek, és további 18 milliárdjába a munkaadóknak, ami összesen 72 milliárd forint kiadást jelent.
Kovács András, a MediHelp üzletfejlesztési igazgatója szerint egy-egy munkavállaló kiesése időlegesen a munkából átlagosan személyenként évi 1-1,5 millió forintos veszteséget jelenthet a munkaadók számára. Ez a veszteség személyenként évi 300 000 forintos ráfordítással kalkulálva tizedére, így a teljes költség harmadára csökkenthető, ha a munkaadók magán egészségbiztosítást vásárolnak munkavállalóiknak.
A törvény értelmében a munkavállaló betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát a munkáltatónak kell megfizetnie, miközben a beteg munkavállaló nem termel profitot, sőt, tartós betegség esetén a pótlásáról is gondoskodni kell, ami tovább növeli a keletkező költségeket.
Alulfinanszírozott ágazat
A MABISZ adatai szerint a nyugat-európai országokhoz képest Magyarország még az alulfinanszírozott országokhoz tartozik a biztosítások terén. „2014-hez képest 20-30 százalékkal nőtt az ügyfeleink száma, de a piac egészére vonatkozóan 10 százalék alatti növekedést várunk” – mondta Kovács András, aki szerint az egészségügyi szolgáltatásokra fordított magánkiadások ma már elérik a 30-50 milliárd forintot.
