A japán központi bank szerdán hajnalban tette közzé szűkszavú, mindösszesen kétmondatos közleményét, melyben tájékoztatott, hogy anonim szavazást követően egyöntetűen kitartanak a monetáris bázis évi 60-70 ezer milliárd jennel való emelése mellett. Az alapkamatot is 0,1 százalékon tartották, vagyis Bank of Japan ismét nem lépett.
Felemás előrejelzések
Amellett, hogy az elemzők sem számítottak a monetáris politika változására (jelentősebb tőzsdei mozgás sem volt megfigyelhető), a piacok fokozódó aggodalommal figyelik a japán gazdaság eseményeit. Erre erősíthet rá az is, hogy a BoJ visszafogta az ország növekedési kilátásait. A 2015 márciusában véget érő fiskális évre már csupán 1,1 százalékos bővülést várnak, szemben a januárban prognosztizált 1,4 százalékkal. A 2016 márciusában befejeződő évre vonatkozó 1,5 százalékos növekedési kilátáson azonban nem változtattak – írja a CNBC.
A BoJ szintén változatlanul hagyta a maginflációs prognózisát. A 2014/2015-ös üzleti évre 1,3, míg 2015/2016-ra 1,9 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak. Ez utóbbi adat már majdnem elérné a japán jegybank 2 százalékos inflációs célját.
Az áfa, és ami mögötte van
Mindazonáltal ezen előrejelzés nem számol a most áprilisban hatályba lépett áfaemelés következményeivel, melynek során a kormány 5-ről 8 százalékra vitte fel a forgalmi adó mértékét.
A tokiói kormány az intézkedéssel egyértelműen a rekord magas japán államadósságot szeretné csökkenteni, amely már meghaladja hazai össztermék (GDP) kétszeresét. Sok elemző szerint azonban a lépés erősen kétséges, mivel visszavetheti a fogyasztást, lassítva ezzel a szigetország gazdaságának talpra állását. A félelmekre erősít rá, hogy Japánban utoljára 1997-ben emeltek áfát (3-ról 5 százalékra), és az intézkedést recesszió követte.
Éppen ezért nyilatkozhatta egy elemző a CNBC-nek a következőt: „Nincs más választásuk, ki kell terjeszteniük az élénkítő programot. A személyes véleményem az, hogy ez még idén meg fog történni. Vitatkozhatunk arról, hogy vajon szeptemberben vagy októberben, de muszáj lesz megtenniük.”
Tompuló nyilak
Miután Abe Sinzó miniszterelnököt 2012 decemberében megválasztották, meghirdette a „három nyíl” elnevezésű stratégiát, amely a japán gazdaság megerősítését szolgálja. Ennek alapját a laza monetáris és az expanzív fiskális politika, valamint a strukturális reformok alkotják.
A Nikkei is érzi a bajokat
A strukturális reformokkal kapcsolatos befektetői türelmetlenséget a Nikkei index is erősen tükrözi. A japán börze ugyanis idén már 12 százalékot esett, miközben tavaly közel 60 százalékos emelkedést könyvelhetett el.
Elmondhatjuk tehát, hogy bár Magyarországról nagyobb figyelem övezi az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vagy az Európai Központi Bank intézkedéseit, legalább fél szemmel mindig érdemes figyelni a japán nyilakat.
Másfél év elteltével a kormányfő után „abenomics”-nak is nevezett politika talán úgy jellemezhető a legjobban, hogy „a desszertet ették meg a főfogás előtt” – nyilatkozta a CNBC-nek a Lombard Street Research egy közgazdásza. A monetáris intézkedéseken keresztül folytatott defláció elleni küzdelem volt ugyanis a könnyű epizód (a desszert). Most pedig ott van még „egy tányér spenót, amelyet már senki nem akar igazán megenni” – közölte az elemző, utalva ezzel a sokkal nehezebben véghezvihető strukturális átalakításokra, valamint a költségvetési deficit kontrolljára.
A piaci aggodalmakat támasztja alá az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen ezen a héten tette közzé jelentését, melyben arról számolt be, hogy az ázsiai növekedés egyik fő kockázata éppen az, hogy a japán gazdaságpolitika a vártnál szerényebb hatással járhat. Az IMF meglátása szerint továbbra is bizonytalan az önfenntartó és defláció-mentes növekedésbe való átmenet.
