Többet vártak az inflációtól

Az áprilisi 2,2 százalékos infláció jóval kisebb a márciusi 2,7 százaléknál és némileg alacsonyabb a piaci várakozásoknál. A pénzromlás ütemének nagymértékű csökkenése mögött elsősorban az üzemanyagárak állnak – állapították meg a megkérdezett elemzők szerdán a KSH jelentését kommentálva.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggeli jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak áprilisban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,5 százalékponttal lassult a márciusi éves 2,7 százalékról.

Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek áprilisban. Az üzemanyagok éves áremelkedése jelentősen, 10,7 százalékra lassult a márciusi 17,1 százalékról. Az élelmiszerek ára 1,9 százalékkal emelkedett, a szolgáltatásokért átlagosan 1,7, százalékkal kellett többet fizetni.

A bérek hajtják fel az inflációt

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra mutatott rá, hogy miközben a fő inflációs mutató jelentősen csökkent márciushoz képest, az inflációs alapfolyamatokat jobban tükröző – a hatósági árakat, valamint a változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárakat nem tartalmazó – maginfláció a márciusi 1,8 százalékról 1,9 százalékra gyorsult. Ez pedig azt mutatja, hogy a növekvő bérek és a lakosság fogyasztása lassan felfelé hajtja az inflációt.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

„A maginfláció jelenlegi mértéke nem jelent problémát. Ugyanakkor az inflációnak van egy olyan veszélyes tulajdonsága, hogy hirtelen meg tud lódulni, ez pedig kockázatot jelenthet 1-2 éves időtávon” – mondta a szakértő.

Hozzátette: az inflációs pályát nagyban befolyásolja, hogy a kormány milyen áfacsökkentéseket tervez a következő időszakban, mert ezek lefelé húzzák majd a fő inflációs mutatót. Az esetleges áfacsökkentések inflációs hatását azonban óvatosan kell kezelni, mert elfedhetik az alapfolyamatokból adódó kockázatokat – mondta.