Katalóniában állították elő tavaly Spanyolország hazai össztermékének (GDP) 19 százalékát, és ezzel a teljesítménnyel első helyen áll a 18,9 százalékos részesedést kihasító, Madridot is magában foglaló régió előtt. Az egy főre jutó GDP esetében Madrid, Baszkföld és Navarra mögött a negyedik helyezett. Katalóniában az egy főre jutó GDP 28 600 euró volt, míg az országos átlag 24 ezer euró.
A munkanélküliségi ráta az év második negyedében 13,2 százalék volt, jóval alacsonyabb a 17,2 százalékos országos szintnél, és csak kicsit magasabb a 13,0 százalékos madridi mutatónál. A spanyol exportáruk egynegyedét állították elő tavaly és az idei első negyedévben Katalóniában, amely így messze a legnagyobb exportőr a 17 spanyolországi régió (autonóm közösség) közül.
2015-ben a Spanyolországban eszközölt külföldi befektetések 14 százaléka jutott Katalóniára, amivel Madrid (64 százalék) mögött a második helyezett volt. Több nagyvállalat székhelye is Barcelona, így a Mango textilipari csoporté, a harmadik legnagyobb spanyol banké, a CaixaBanké, a Gas Natural gázipari cégé, az Abertis építőipari csoporté vagy éppen a Puig parfümgyártóé, a Nina Ricci, a Paco Rabanne és a Jean-Paul Gaultier márkák tulajdonosáé.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Élen az iparban és a turizmusban
A mezőgazdasági feldolgozóipar, élén a húsiparral, foglalkoztatja a legtöbb embert, illetve állítja elő a legnagyobb értéket. A spanyolországi vegyipari termelés felét adja Katalónia, az autóiparban pedig 19 százalékos részesedéssel második helyezett Kasztília és León régió (21 százalék) mögött. Németország mögött Spanyolország az Európai Unió második legnagyobb autógyártó tagállama, Katalóniában a Nissan és a Volkswagen csoport is működtet gyárakat.
A legtöbb külföldi turista Spanyolországban Katalóniát – a fővárost Barcelonát és a tengerpart, Costa Brava üdülőhelyeit – keresi fel, és ez a tendencia az utóbbi években felerősödött. Tavaly több mint 18 millió külföldi turista látogatott el Katalóniába, ez a Spanyolországot úti célul választók egynegyede volt. Madrid után Barcelona reptere a legnagyobb, 2016-ban több mint 44 millió utast szolgált ki. Különösen közkedvelt a diszkont légitársaságok körében, amelyek hosszú távú, Amerikába irányuló járataiknak keresnek európai bázist. Algesiras és Valencia után Barcelona kikötője a legnagyobb.
Katalóniában különös hangsúlyt helyeznek a kutatásra, főleg a biotudományok – genetika, neurológia, sejtbiológia – terén. Ez a szektor állítja elő a katalán GDP 7 százalékát. Kiváló kórházak és kutatóintézetek, ideértve egy részecskegyorsítóval felszerelt atomfizikai központot, működnek a Katalóniában, amely az egy főre jutó gyógyszeripari vállalatok számát tekintve Európa éllovasa.
Az új technológiák is erősen jelen vannak a régióban, minden évben Barcelonában rendezik meg a Mobil Világkongresszust. Kiváló a felsőoktatás: a világ egyetemeit osztályozó sanghaji rangsorban az öt legjobb spanyol egyetemből három katalán.
Mekkora az az adósság?
A gyenge pontok egyike az eladósodottság. Március végén 75,4 milliárd euróra rúgott Katalónia adóssága, ami abszolút értékét tekintve a legnagyobb a spanyol autonóm közösségek körében. GDP-arányosan 35,2 százalékra rúg az adósság, amivel a harmadik legrosszabb eredményt mutathatja fel Katalónia. A nemzetközi hitelminősítők spekulatív befektetésnek minősülő kategóriába sorolják a katalán adósságot, ami azt jelenti, hogy Barcelona nem tud hitelt felvenni közvetlenül a nemzetközi pénzpiacokon, hanem a spanyol államtól függ.
A Katalónia függetlenségét pártolók és ellenzők tábora között hatalmas a vita, mindkét fél gyakran alapozza számait egymástól eltérő módszertanokra és előfeltevésekre. A spanyol gazdasági minisztérium szerint, ha egy független Katalónia kilépne az Európai Unióból, hazai összterméke 25-30 százalékkal zuhanna, a munkanélküliség pedig megduplázódnak.
Egyes közgazdászok viszont éppen ellenkezőleg úgy gondolják, hogy az új állam az EU tagja maradna, és rövid távon stabil lenne a növekedés, hosszú távon pedig 7 százalékkal bővülne a GDP.
A függetlenségpárti katalán kormányzat azzal érvel, hogy nem szenvednének tovább a költségvetési hiánytól, hiszen a régió jelenleg többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit visszakap. A barcelonai vezetés mintegy 16 milliárd euróra, a GDP 8 százalékára teszi ezt a hiányt, a más módszertannal számoló madridi kormány viszont csak 10 milliárd euróra.
