A megtakarítások szempontjából tavaly két fontos folyamat is zajlott. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank monetáris lazítása idén folytatódott, soha eddig nem tapasztalt alacsony értékre csökkentve ezzel az alapkamat mértékét. Másrészt a jelentősen mérséklődő inflációnak köszönhetően a reálbérek növekedni tudtak. Az említett folyamatok eltérő mértékben ugyan, de hatással voltak a megtakarításokra.
Átrendeződés indult az alappiacon
A reálbérek növekedése összességében nem növelte számottevő mértékben a megtakarítások nagyságát, ugyanis 2012 eleje óta mindössze 7,3%-kal, azaz nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben nőttek a megtakarítások. Ezzel szemben az alacsony kamatkörnyezet jócskán megmozgatta a befektetők fantáziáját, akik így elindultak a magasabb hozamlehetőséget nyújtó befektetések irányába, átrendezve ezzel a hazai befektetési piacot. Ennek eredményeként a teljes megtakarításokon belül mintegy 10%-kal növekedett a befektetési alapok aránya 2012 év eleje óta, ami azt jelenti, hogy maga a befektetési alap piac 43%-kal, azaz mintegy 900 milliárd forinttal bővült az elmúlt közel két évben.
Emellett a befektetési alapok népszerűsége szempontjából is átrendeződött a piac. Bár továbbra is a pénzpiaci alapok képviselik a legnagyobb kategóriát a hazai befektetési piacon, ebben helyezik el a legtöbb pénzt, súlyuk azonban jelentősen, 3 százalékponttal csökkent az elmúlt egy évben. Ezzel párhuzamosan a kötvényalapok aránya mintegy 5 százalékponttal, a vegyes, illetve az abszolút hozamú alapok aránya pedig 3-3 százalékponttal növekedett.
A kötvény és vegyes alapok a fókuszban
Mivel nemcsak nálunk, de a régióban is csökkenő kamatkörnyezet tapasztalható, ezért érdemes megnézni, hogy a magyarországi folyamatok mennyire jellemzőek regionális szinten. Csehországban a befektetési alapok szerkezetét tekintve egyértelműen az látható, hogy míg 2011-ig a pénzpiaci alapok voltak a legnépszerűbbek, addig az elmúlt két évben ezt a szerepet átvették a kötvényalapok, valamint a vegyes alapok aránya is növekedést mutat.
„Ez a trend azért is érdekes számunkra, mert Csehországban immár 3-4 éve vannak nagyon alacsony, 1% körüli szinten a lakossági betéti kamatok. Így egyértelműen megállapítható hogy a kötvény és vegyes alapok dominanciája az hosszabb távon is érvényesül, nemcsak a közvetlen kamatcsökkentési szakaszban. Hasonló trendre tehát nálunk is számíthatunk” – emelte ki Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.
Magasabb hozamok felé fordulnak a befektetők
Lengyelországban az alapok összetételét tekintve a régió más országaihoz képest régóta nagyobb arányban vannak a magasabb hozamlehetőséget biztosító, egyben nagyobb kockázatot is hordozó termékek, mint például részvényalapok, kötvényalapok. A kamatcsökkenési trend így náluk kevésbé rendezte át a befektetési alapok szerkezetét.
„Jól látható tehát, hogy a válság negatív hatásainak mérséklése miatt monetáris lazításba kezdő jegybankok a lakossági megtakarításokra is jelentős hatással vannak, hiszen a befektetők elindulnak a magasabb hozamlehetőség irányába. Várakozásaink szerint az alacsony kamatkörnyezet folytatódása miatt hazai és regionális szinten is tovább fog növekedni a befektetési alapok iránti kereslet. Így 2014-ben is a befektetési alap piac – ezen belül is a magasabb hozamlehetőséget nyújtó kötvény- és részvényalapok iránti kereslet – dinamikus bővülésre számítunk” – mondta el a szakember.
