Sokan egyáltalán nem ismerik ezeket a termékeket, pedig nem kell valami bonyolult dogokra gondolni. A befektetési alapok lehetővé teszik, hogy viszonylag kis tőkével is részesülhessünk az értékpapírok és más befektetések hasznából.
Azért tudunk kis tőkével is beszállni, mert egyszerre több befektetővel együtt tudunk értékpapírokat vásárolni. Az alapkezelő a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeget kezeli egy díjért cserébe. Ez a vagyontömeg szükséges ahhoz, hogy a kockázatosabb befektetések esetén csökkentsük a kockázatokat, hiszen nagyobb portfóliót lehet építeni. Saját pénzből erre nincs lehetőség, csak egy- vagy kétféle értékpapírba tudnánk fektetni, ami sokkal kockázatosabb lenne. Befektetési alapot jegyezni befektetési jegyek vásárlásával lehet, aminek értéke a kezelő sikerességétől függ.
Miért kockázatosabb mégis a befektetési alap a betéteknél?
Az alap értéke, de az egy befektetési jegyre jutó érték is az alap portfóliójának teljes értékétől függ. Az alap megválasztásakor minden esetben el kell döntenünk, hogy milyen hozamot akarunk elérni és milyen kockázatokat akarunk vállalni. Az alapok jóval kisebb kockázatokat képviselnek, mintha mi magunk kezdenénk a értékpapírokat vásárolni, de itt is igaz, hogy a magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, befektetésünknél mindig ezt a két tényezőt kell figyelembe vennünk.
Milyen fajtái vannak a befektetési alapoknak:
A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor.
Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zárt körű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő.
A törvényi szabályozás a működési sajátosságoknak és az ehhez kapcsoló befektetési korlátoknak, előírásoknak megfelelően többféle alaptípust különböztet meg – írja Bamasz honlapja. Így a leginkább általánosnak tekinthető értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci idexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Ez utóbbiakra jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapírpiaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok többsége).
