Nem várható radikálisan új irány
Vasárnap este a közszolgálati ARD televízióban Merkel arról beszélt, hogy szerinte 28 uniós tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
A kancellár az Anne Will című politikai vitaműsor tavaly októberi különkiadása után ismét egyedüli vendégként szerepelt a műsorban. Hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró „kiigazításokra” hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.
Emellett arról beszélt, hogy véleménye szerint, nincs szükség irányváltásra, mert „jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz” – mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva.
A válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derűlátó. Azt mondta: „Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják”, de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé.
Védeni kell a közös határt
Szerinte ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat „legalizálására”, menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. Sorsformálónak tartja a jelenlegi időszakot, melyről úgy nyilatkozott, hogy az „ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza”, és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban.
A görögök miatt találkoznak a törökökkel
A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek – mint Ausztria – nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek.
Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU „tönkremenjen” – hangoztatta a német kancellár. Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, „akkor az nem az én Európám”.
Védte a szeptemberi döntést
A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. „A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket”.
Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az „emberiesség parancsolatára” cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve „nem volt olyan nagyon különleges” a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba – egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán „egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal”.
Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak „hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket”, akik ezért gyalog indultak útnak – mondta Angela Merkel.
Beszélt a népszavazásról is
Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a „kérelmező” helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.
„Orbán Viktor (…) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült” a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel „sok ukrán menekültje van”.
Hozzátette, hogy ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudja ezt az eljárást.
Megosztottá vált az ország
Angela Merkel az egyórás interjúban a német belpolitikai helyzetről szólva vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább „polarizáció és átpolitizálódás” tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei.
A kancellár ismét elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor – a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által – elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy „a multikulti nem megoldás”, a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.
