Zátonyok között
A vezető ipari államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, valamint az EU-t mint intézményt összefogó csoport soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott megbeszélése után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy szoros az együttműködés az előző soros elnök Kínával és a következő soros elnök Argentínával.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Az úgynevezett trojka együttműködése révén „azt hiszem, és remélem, hogy sikerül elkerülni néhány zátonyt, de nem tudom, hogy milyen lesz a végeredmény” – mondta Angela Merkel a pénteken kezdődő találkozóról. Megjegyezte: a 20 eltérő fejlettségű és más-más elképzelésekkel rendelkező tagot „nem egyszerű összehozni”.
Röviddel a kancellár sajtónyilatkozata után szóvivője, Steffen Seibert sajtótájékoztatón jelezte, hogy a G20-csúcs zárónyilatkozata még nincs készen, a szövegen dolgozó delegációk „nehéz” megbeszéléseket folytatnak.
Azzal kapcsolatban, hogy német várakozások szerint főleg az éghajlatváltozás megfékezése és a szabadkereskedelem ügyében az Egyesült Államokkal támadt nézeteltérések akadályozhatják a kétnapos találkozó sikerét, a kormányszóvivő azt mondta, hogy a serpáknak – a csúcsértekezlet előkészítésén dolgozó diplomatáknak – nem csak egy G20-tag miatt van nehéz dolguk.
Párbeszédképtelenség
Angela Merkel a német soros elnökség feladatairól szólva egy csütörtökön megjelenő interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint kiemelte, hogy adottságként kell kezelni a csoport változatos összetételét, és a megállapodás lehetőségeinek kimunkálásán kell dolgozni, „nem pedig azon, hogy szóba se álljunk egymással”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A „világrend átalakulóban van, az erőviszonyok változnak”, és a csúcstalálkozó megtartása „önmagában véve is érték most, amikor oly nagy a párbeszédképtelenség”. Ugyanakkor a soros elnökségnek az is fontos feladata, hogy ne söpörjék a szőnyeg alá az ellentéteket, hanem nyíltan beszéljenek róluk. Ezért bölcsen járnak el a csoport európai tagjai, ha „összefogják erejüket” – mondta a német kancellár.
A Die Zeit című német hetilap következő számában megjelenő interjúban az európai összefogással kapcsolatban arról is beszélt, hogy az euróövezeti gazdasági kormányzat és az euróövezeti pénzügyminiszter intézményének felállítása „két fontos gondolat”.
A sörsátras beszéd
Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy megismételné-e a sörsátras beszédként ismert májusi bajorországi kampánybeszédében tett kijelentését az Egyesült Államoktól függetlenedő Európai Unióról. Mint mondta, az Egyesült Államok már nem kíván a nemzetközi rendről gondoskodó hatalomként fellépni a világ valamennyi térségében. Ezt régiónként és az adott ügyektől függően lehet jó, vagy kevésbé jó fejleményként értékelni.
A washingtoni kormányzattal Donald Trump hivatalba lépése óta kialakult feszültséggel kapcsolatban kiemelte: Németország arra törekszik, hogy a globalizácó mindenki számára hasznos folyamattá váljék, a Trump-adminisztráció viszont olyan folyamatként fogja fel, amelyben nincsen mindenkinek hasznos megoldás, nincsen „win-win helyzet, hanem csak nyertesek és vesztesek”.
Win-win
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági és gazdasági főtanácsadója, Herbert Raymond McMaster und Gary Cohn egy közös cikkben azt írta, hogy a világ nem globális közösség, hanem inkább „aréna”, amelyben nemzetek, nem kormányzati szereplők és vállalatok versengenek azért, hogy a számukra leginkább kedvező helyzet álljon elő, Angela Merkel azt mondta, hogy ez teljességgel ellentétes az ő felfogásával. A német kormány arra törekszik, hogy ne csak kevesek profitáljanak a gazdasági fejlődésből, hanem mindenki.
A kancellár erről beszélt a hét végén a G20-csúccsal kapcsolatban megjelent videoüzenetében is, amelyben hangsúlyozta: szerinte a húszak feladata a mindenki számára hasznos, azaz „inkluzív” és fenntartható gazdasági növekedés elérése a változó, egyre inkább „multipoláris”, többpólusú világban.
Ezért éppen úgy szükség van a párizsi klímavédelmi egyezményre, mint a piacok nyitottságára és a korábbiaknál jobb szabadkereskedelmi egyezményekre, amelyek fogyasztóvédelmi, szociális és környezetvédelmi előírásokat is tartalmaznak – mondta Angela Merkel.
Kiemelte, hogy a világ fejlődése „egész biztosan nem lesz fenntartható és inkluzív, ha mindent úgy csinálunk tovább, ahogy eddig”.
A G20-ról általában
A G20 csoport informális egyeztető fórum, 1999 óta működik, első csúcstalálkozóját 2008-ban tartotta, az akkor elmélyült pénzügyi világválság hatására. Tagjai Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.
Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
