Nem muszáj mindenkinek részt vennie
Angela Merkel brüsszeli sajtótájékoztatóján pozitívnak nevezte a csütörtöki tárgyalást, amelyen a török miniszterelnök mellett Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország állam-, illetve kormányfői vettek részt.
„Nagyon jó volt ez a találkozó” – fogalmazott a kancellár, hozzátéve, hogy a Törökországgal folytatott tárgyalásokon az illegális határátlépők számának határozott csökkentésére és egy önkéntes áthelyezési mechanizmus létrehozásának kérdésére fognak fókuszálni. Kijelentette: nem szükséges minden uniós tagállamnak részt vennie ebben a mechanizmusban, de szívesen látják a további csatlakozókat.
A német kancellár arról számolt be, hogy az Európai Bizottság az Európai Tanács következő csúcstalálkozóján fogja bemutatni az áthelyezési mechanizmus létrehozására vonatkozó terveket.
Ígéretet tett Ankara
A „mini-csúcs” legfontosabb kérdését a szíriai és iraki menekültek áttelepítésére vonatkozó európai tervek jelentik. Törökországban jelenleg mintegy 2,5 millió menekült tartózkodik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke, aki szintén részt vett a találkozón, abbéli reményének adott hangot, hogy működni fog az EU és Törökország közötti megállapodás.
„Fontos számunkra, hogy továbbra is együttműködjünk Törökországgal az akcióterv megvalósításában” – közölte az illetékes, aki emellett méltatta Ahmet Davutoglu török kormányfő „pozitív és proaktív” hozzáállását.
Ankara november végén ígéretet tett rá, hogy erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, cserében pedig az unió egyebek mellett vállalta, hogy 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját.
Kapna segítséget Macedónia
A cseh védelmi miniszter szerint nem lehet kizárni egy olyan helyzet kialakulását sem, amelyben Macedóniának a rendőrökön kívül „katonákat és katonai felszerelést is küldeni kell”. „Csehország és Magyarország már kapott is kérést Macedóniától a segítségnyújtásra” – mondta Stropnicky újságíróknak.
Csehországtól rendőrökön kívül „gyakorlati dolgokat”, például sátrakat és tehergépkocsikat kértek a macedónok. Prága mindezt januárban tervezi elküldeni Macedóniába. A küldeményt a cseh katonák egy kisebb csoportja is elkísérné, akik betanítanák a macedónokat a technika kezelésébe. Azzal, hogy a katonák bizonyos ideig Macedóniában maradnának, Prága egyelőre nem számol.
Hasonló segítséget nyújthatna Macedóniának Magyarország és Lengyelország is – hangzott el a sajtóértekezleten.
Ott is lehet határzár
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten azt közölte, hogy Magyarország a közeljövőben 50 fős rendőri egységgel járul hozzá a macedón határvédelmi erőfeszítésekhez.
A „határok kerítéssel való fizikai lezárása” is részét képezte a macedónok kérésének – közölte Prágában Simicskó István, a magyar védelmi tárca vezetője. Azt azonban, hogy készül-e valamelyik visegrádi ország ilyen irányú segítségnyújtásra a macedónoknak, Simicskó nem fejtette ki.
Közös katonai egységet ajánlanak fel az Uniónak
Milan Chovanec cseh belügyminiszter csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy Prága 25 rendőr kiküldését tervezi Macedóniába. Erről várhatóan a hétfői ülésén dönt a cseh kormány. A cseh belügy ugyanakkor 20 millió koronát különítene el Macedónia megsegítésére. Erre reagálva a cseh védelmi miniszter azt közölte, hogy pénzügyi segítség a macedón kérésben nem szerepel.
A négy visegrádi ország ugyanakkor Prágában megállapodott abban, hogy 2019-ben újra közös visegrádi katonai egységet (V4 battle group) ajánlanak fel az Európai Uniónak – közölte Milos Koterec, a szlovák védelmi minisztérium államtitkára.
Simicskó István szerint a visegrádi készenléti egységet több mint 3300 katona alkotná. A magyar hadsereg több mint 600 katonát küldene az egységbe.
Özönlenek a migránsok a horvátokhoz
Nem enyhül a Horvátországra nehezedő migrációs nyomás, továbbra is szakadatlanul érkeznek a közel-keleti bevándorlók a horvát-szerb határra, ahonnan rövid időn belül a szlovéniai Dobovára szállítják őket a horvát hatóságok – közölte a horvát belügyminisztérium csütörtökön honlapján.
Decemberben átlagban naponta 2-3 ezer migráns érkezett az országba. Ugyanakkor a horvát kormányalakítás körüli tárgyalások háttérbe szorították az ezzel foglalkozó híreket. Horvátországban november 8-án tartottak parlamenti választásokat, és azóta sem az új összetételű parlament, sem az új kormány nem tudott megalakulni.
Szerdán 21 óráig 3177 migráns lépte át a szerb-horvát határt, csütörtökön 9 óráig pedig újabb 1053 ember érkezett az országba. A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 510 452 migránst vettek nyilvántartásba.
Annak ellenére, hogy Ljubljanában és külföldön is többen tiltakoznak a kerítés építése ellen, a szlovén kormány nem áll el tervétől. Szlovénia 16 járásban 140 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. A tiltakozók szerint a kerítés kárt okoz az idegenforgalomnak, a vadon élő állatoknak, a halászatnak és a mezőgazdaságnak – írta a szlovén közszolgálati televízió (RTV) honlapján.
Szlovéniába szerdán 3214 migráns érkezett. Csütörtökön 12 óráig további 2051 migráns lépte át a horvát-szlovén határt. Az országban október közepe óta 333 344 menekültet regisztráltak a legfrissebb ljubljanai adatok szerint. Ausztriába október 20. óta 320 245 ezer migráns utazott tovább Szlovéniából.
