Nem volt egyértelmű, hogy folytatja
A CDU vezető testületeinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján Angela Merkel kiemelte, hogy „végtelenül hosszan” mérlegelte a döntést, mert egyáltalán nem magától értetődő pártjának, hazájának és saját magának, hogy 11 év után folytatja munkáját.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Mint mondta, szeretné tovább szolgálni hazáját és pártját, akkor is, ha a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány nagyon nehéz és nagyon eltérő lesz, mint az eddigiek. Nehéz lesz, mert erősödött a társadalom megosztottsága, és a CDU-t a jobboldalról minden korábbinál hevesebb támadások érik, miközben nem szűnik a nyomás a baloldalról sem.
Eltérő pedig azért lesz, mert az „őrült sebességű” változások miatt bizonytalanná vált a világ, és válságok sorával kell egyszerre küzdeni, a digitalizáció révén pedig új környezetben kell megvívni a választási harcot.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Bízik a győzelemben
Angela Merkel kiemelte, hogy demokratákhoz méltó hangnemben kívánja folytatni a választási kampányt, és úgy véli, pártjának jó esélye van a győzelemre, ha komolyan veszi az emberek aggodalmait, okos válaszokat ad a kihívásokra és kiáll értékei mellett.
Az eddigi eredmények közül kiemelte, hogy történelmi mélységbe süllyedt a munkanélküliség, az államháztartásban az egész ciklus alatt rendre többlet keletkezett és nem kellett emelni az adókat.
Megfontoltan kell haladni
A politikus groteszknek és abszurdnak nevezte a kancellári munkája folytatásával kapcsolatban az amerikai elnökválasztás óta felfokozott várakozásokat. Senki sem tudja egyedül „jobbra fordítani a dolgokat” a világban, Európában és Németországban. A politika az érdekek egyeztetéséről, a kompromisszumokról és a „szó szerint lépésenkénti előrehaladásról” szól – mondta.
Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus végéig vállalná a német kormány vezetését.
Folytatná a korábbi politikáját
Hangsúlyozta, hogy a menekültválság nem volt a döntését nagyban meghatározó tényezők között, és nem akar módosítani irányvonalán, ugyanolyan hozzáállással akar dolgozni a német társadalom összetartásának megőrzéséért, mint eddig.
A következő évek legfontosabb feladatának az ország felkészítését nevezte a digitalizációval megindult átalakulásra, amely szavai szerint a könyvnyomtatás feltalálásához vagy a gyáripar megjelenéséhez foghatóan mély, alapvető gazdasági, társadalmi és kulturális változásokhoz vezet. Így például kérdéses, hogy az ipar továbbra is képes lesz-e 20 százalékkal hozzájárulni a hazai össztermékhez (GDP) – vetette fel Angela Merkel.
Közös programmal készülnek
A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közötti, a menekültválság során feszültté vált viszonnyal kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „a kölcsönösség elve alapján” Horst Seehofer CSU-elnök, bajor kormányfő nem vesz részt ugyan a CDU december 6-án kezdődő kétnapos esseni tisztújító kongresszusán, de a két párt 2017 elejére közös választási programot alkot.
Horst Seehofer üdvözölte Angela Merkel döntését, müncheni nyilatkozatában kiemelte: a testvérpárt vezetőjének elhatározása nyomán világossá vált a helyzet, a CDU és a CSU így tisztázhatja, hogy milyen témákkal indulhatnak neki együtt a választási kampánynak, és melyek lehetnek azok az ügyek, amelyekben a CSU más álláspontot képvisel.
Tovább folytatódhat a vita
A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek részéről kiemelték: nem számítanak arra, hogy Angela Merkel bejelentésével véget ér a CDU és a CSU vitája, az utóbbi hónapok pedig megmutatták, hogy Angela Merkel már nem „verhetetlen”.
Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t, eddig nyolcszor választották meg elnöknek. A kancellári tisztségért eddig háromszor indult – 2005-ben, 2009-ben és 2013-ban -, rendre el is nyerte a pozíciót, és ő a rangidős a nyugati demokráciák kormányfőinek körében.
Meg is választanák?
Németországban a lakosság többsége támogatja, hogy Angela Merkel kancellár hivatalban maradjon a 2017-es választások után – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.
