Nem érdemes politikát keresni abban a pénteki bejelentésben, hogy a Csányi Sándor OTP vezér közvetett befolyása alatt álló szingapúri alap (a CSAM Asset Management Pte Ltd kezelésében álló Sertorius Global Opportunities Fund) tulajdona az Egisben átlépte az 5 százalékos küszöböt. Annak ellenére sem, hogy az állam szintén 5 százalék körüli pakettel rendelkezik a társaságban.

A Richter is nyert az Egis ajánlaton

Emlékezeteset raliztak a magyar gyógyszercégek szeptember végén, amikor az 50,9 százalékos többségi tulajdonos francia Servier 33 százalékos prémiummal tett vételi ajánlatot az Egisre. A vételi ajánlat ugyanis egyértelműen jelezte a magyar gyógyszercégek alulértékeltségét. Nyilvánvalóvá vált, hogy az addig 21 ezer forint körül forgó papír nemcsak a 25 ezernél szóródó céláraknál, de még 28 ezer forintnál is többet ér. Ez a Richtert is felhúzta, hiszen joggal lehet arra számítani, hogy azok a kisbefektetők és intézményi szereplők, akik magyar gyógyszeripari kitettségben gondolkodnak, eztán a Richterbe csoportosítják át befektetéseiket.

Az ajánlat fényében teljesen érthető volt, hogy a kisbefektetők azonnal zsákolni kezdték az Egist, elvégre nem mindennap lehet 20-30 százalékos prémiumra spekulálni. Kevésbé világos, hogy ugyan miért markolt bele a már 27 és 28 ezer forint között mozgó Egisbe a szingapúri alap? Hiszen a prémium időközben szinte teljesen elolvadt.

Megtorpedózzák a tőzsdei kivezetést?

Az 50,9 százalékot birtokló Servier tervei szerint 75 százalékos részesedés elérése esetén kivezetik a részvényeket a tőzsdéről, 90 százalék elérésekor pedig automatikusan kiszorítják a kisrészvényeseket. A vételi ajánlatra a részvényeket november 5-ig lehet felajánlani.

Felmerülhet ilyenkor, hogy vajon a tőzsdei kivezetés megtorpedózására készül-e az új nagytulajdonos, amivel magasabb ajánlatot tudna elérni. Az Equilor vezető elemzője, Kuti Ákos szerint egy ilyen akcióhoz 20 százalékot kellene elérni, hogy a várhatóan nem 100 százalékos közgyűlési részvétellel kalkulálva, legyen 25 százaléknyi szavazati jog. Véleménye szerint azonban nem valószínű nagyobb csata a magasabb ajánlat reményében. Ahhoz messze van a 20 százaléktól a nagytulajdonos szingapúri alap.

Intézményieknek még most is megéri!

27 900 forintig megéri nagyban vásárolni az Egist – vélekedett Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője. Évesítve ugyanis egészen jó hozamot lehet elérni, különösen, ha euróban vagy dollárban van az intézményi szereplő benchmarkja.

Ha múlt heti vásárlással és 27 700 forintos átlagárral számolunk, s tekintetbe vesszük, hogy a Servier a tervek szerint november 12-én kifizeti a 28 ezer forintot részvényenként, akkor nagyjából 1 százalékot lehetett ezzel keresni 1 hónapos távlatban, ráadásul kockázat nélkül – mondta Kuti Ákos (Equilor), hozzátéve: ez nem csak a zéró közeli euró és dollár kamatkörnyezetben, de még az irányadó jegybanki forintkamat (3,75 százalék) mellett is vonzó hozam.

Más kérdés, hogy ez már csak az intézményi szereplőknek éri meg, mert fajlagosan alacsony brókerdíjjal és transzferdíjjal dolgoznak, s ugye árfolyamnyereség adót sem kell fizetniük