Változások
A 2017-ben életbe lépett jogszabályváltozások értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege havibér esetén bruttó 127 ezer 500 forint. Ez kedvezmények nélkül nettó 84 ezer 788 forint jövedelmet jelent.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma havi bruttó 161 ezer forint. Ez kedvezmények nélkül nettó 107 ezer 065 forint jövedelem.
Olvasta már? Ezekben a megyékben jár a legnagyobb fizetés
Nőttek a bruttó fizetések tavaly az előző évhez képest, a keresetek továbbra is Budapesten voltak a legmagasabbak, de béreket az iskolai végzettség, a munkakör és a munkaadó cég mérete is befolyásolja.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
De hányan nélkülöznek Magyarországon?
Az Európai Unió egységes szegénységi és társadalmi kirekesztési felmérése szerint tízből ketten súlyos anyagi nélkülözésben, az emberek 35 százaléka nélkülözésben él. A Központi Statisztikai Hivatal már nem közöl létminimum számítást, ám a Policy Agenda elemzőintézet kutatása szerint 2015-ben tízből négy magyar a létminimum alatt élt. Egy egyedül élő felnőttnek 88 ezer, egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak 255 ezer forint kellett ahhoz, hogy ne nélkülözzön.
Az intézet úgy véli, 2015-ben az egyedül élő felnőttek, valamint a két felnőttből és két gyerekből álló családok több, mint negyven százaléka élt a fentieknél alacsonyabb összegből.
A Világgazdaság egy cikkéből az is kiderül, hogy ellentétes folyamatokat láthattunk a magyarországi szegénységben 2016-ban: miközben a dolgozói szegénység újabb csúcsra ért (ma már csaknem minden tizedik dolgozó szegénynek számít Magyarországon), addig a mély-szegénység csökkent.
