Az év elején megtartott választásokon győztes Sziriza párt vezetője, majd miniszterelnöke Alekszisz Ciprasz népszerűsége nyárra szertefoszlott, s most politikai ellenfelei leginkább az ellenség képét festik fel személyiségében. A baloldali szerepet – elsősorban a Szirizából távozott radikális politikai szereplők által létrehozott – Laiki Enotita (népi egység) vette át, amelynek a felmérések szerint jó az esélye, hogy bejusson a törvényhozásba.
A januárban még a megszorítások végét ünneplő Sziriza vezető, Alekszisz Ciprasz politikai győzelmet bejelentő mosolya immár a múlté, miként az is kérdéses, hogy a vasárnap rendezendő választáson sikerül-e pártjának megismételnie a januári győzelmét. A politikai előrejelzések egyelőre nem ezt mutatják.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Felörlődtek az európai kompromisszum gépezetben
Szinte valamennyi jelentősebb közvélemény kutató szerint, ha csekély hátránnyal ugyan, de le vannak maradva a konzervatív erők mögött.
Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány valójában az európai kompromisszum gépezetben örlődött fel. Görögország súlyos adóssággal küzdött, amikor a Sziriza megszerezte a politikai hatalmat, s mint néhány hónapos regnálása mutatta, az adósságkrízis megoldására nem volt saját, ha tetszik, nemzeti receptje. Végül kénytelen volt aláírni azt a megegyezést, amely alapjaiban mondott ellent annak a szellemiségnek, amely a választási győzelemhez segítette. Hozzájárult a párt ahhoz a megoldáshoz, amelyet éveken át rablópolitikának és barbárnak titulált.
Politikai ellenfelei most azt is Alekszisz Ciprasz és a Sziriza szemére vetik, hogy rövid kormányzásuk alatt szétszúzták azokat a kedvező folyamatokat, amelyeket a korábbi kormány indított el. Az újra beindult gazdasági növekedést, a költségvetés kezdődő eredményeit. Másik oldalról viszont avval vádolják őket, hogy feladták politikai ígéreteiket, s ezzel valójában becsapták a rájuk szavazó választópolgárokat.
A bankok bezárása eldöntötte a helyzetet
Görögország helyzetét jól tükrözte a kormány legsúlyosabb intézkedése, a bankok nyári kényszerű bezárása. Itt elfogytak a kormány lehetőségei, meg kellett állapodniuk a hitelezőkkel, s áttételesen az Európai Unió vezetőivel is. Az intézkedésben a növekedési remények szertefoszlottak, jelenleg két százalékos visszaesést, s akár jóval húsz százalék feletti munkanélküliséget prognosztizálnak a szakértők az idei esztendőre.
A két tűz közé szorult Sziriza, mire lesz képes, az eldől a vasárnapi választásokon. Az bizonyos, hogy veszített a párt a népszerűségéből, egyelőre azonban, csupán kis lemaradást jeleztek számára a versenyfutásban.
Kilenc formációnak van esélye a bejutásra
A görög parlamenti választásokon kilenc párt indul olyan eséllyel, hogy sikerül teljesítenie a bejutáshoz szükséges három százalékos parlamenti küszöböt. A Sziriza legnagyobb ellenfele a jobbközép Új Demokrácia párt, amely a közvélemény kutatások szerint, akár a győzelmet is megszerezheti. Jó eséllyel küzd a törvényhozásba jutásért, Népi Egység, a Szirizából kivált képviselők alkotta baloldali radikális párt, a hagyományosan marxista-leninista kommunista párt, a szocialista PASzOK, az Arany hajnal neonáci, a To Potami szociáldemokrata-liberális, a Független Görögök (ANEL) és a Centrista Unió (LAE) populista párt.
A szakértők szerint a menekültkérdéssel elfoglalt európai államoknak, úgy tűnik, kívételesen nincsen sok izgulni valója a görög választások miatt. A győzelem esélyesei ugyanis egyértelműen az uniós partnerségi viszony fenntartása mellett vannak.
