Többféle forgatókönyv létezik
Tamási Anna elmondta, hogy az egyik forgatókönyv szerint Németország vezető szerepe válik még hangsúlyosabbá. Amennyiben azonban a németek „visszariadnak a túlzott hatalombirtoklás látszatától”, akkor „politikai vákuum” alakulhat ki, Franciaország és a déli tagállamok irányába tolódhatnak el az erővonalak, ez pedig Kelet-Közép-Európa felértékelődését is magával vonhatja.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A szakértő hangsúlyozta: a német gazdaság erősen exportorientált. Németország szoros kereskedelmi kapcsolatot ápol az Egyesült Királysággal, amelynek területén több mint 2500 céget működtet, ezért a németek érdeke az, hogy minél előbb lezáruljanak a Brexit-tárgyalások, és így minél rövidebb legyen az az időszak, amíg bizonytalan a szigetország jövője.
Fontos az integráció
Tamási Anna arról is beszélt, hogy a német identitásnak fontos része az európai integráció, ezért Németország mindent elkövet majd annak érdekében, hogy összetartsa az unióban bennmaradó „huszonheteket”.
Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az EU tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a referendumon részt vett brit választók 52 százaléka voksolt a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
Az Európai Bizottság jogkörének korlátozását sürgetik
A Brexit mély aggodalommal tölti el a V4-eket, ugyanis a kelet-közép-európai országok Londonban vélték felismerni fő szövetségesüket abban, hogy csökkentsék Brüsszel irányítását az EU felett – jegyezte meg a Reuters.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter feltette a kérdést, hogy az Európai Bizottság vezetésének van-e joga tovább működni, van-e joga rendbe hozni Európát. „Véleményünk szerint nincs” – idézte a Reuters Waszczykowskit.
Hozzátette, hogy új politikusoknak, új biztosoknak kellene ellátnia a feladatot, de mindenekelőtt új jogokat kellene biztosítani az Európai Tanács számára, ugyanis demokratikus megbízatású politikusok a tagjai.
Emiatt romlott meg a viszony
Varsó és az Európai Bizottság között viszály robbant ki a lengyel kormány azon döntésének nyomán, hogy korlátozták az alkotmánybíróság jogkörét. Ennek okán Brüsszel hivatalosan elindította Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Ha a jogállamiság körüli vitát nem sikerül a jogállamisági mechanizmus keretein belül rendezni, akkor Brüsszel kezdeményezheti Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését.
A Reuters szerint az unió végrehajtó szerve, az EB és az Európai Tanácsban közösen fellépő tagállamok között az utóbbi hat évben állandóvá vált a feszültség, különösképpen a kelet-európai tagországok bírálták Jean-Claude Junckert azzal, hogy el akarja fogadtatni a menekültek befogadásának egy kötelező módját, a kvótarendszert.
Így nem mehet tovább
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő annak a nézetnek adott hangot, hogy ideje az unió teljes egészének, valamint az EB működését megváltoztatni. „A tagállamoknak kellene a kedvező változások hajtóművének lennie az EU-ban … örülnék, ha a bizottság többet segítene az EU-val való kompromisszumok megtalálásában. Azt szeretném, hogy a bizottság az Európai Tanács több döntését tartaná tiszteletben” – mondta Sobotka.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Reuters meglátása szerint a visegrádi országok kifejezetten aggályosnak találják az Egyesült Királyság kilépésének lehetőségét, mivel így az unió közös költségvetése – amelynek mind a négy ország haszonélvezője – jelentősen csökkenne.
Sobotka óvott az Egyesült Királyság kiválásának sürgetésétől, és figyelmeztetett arra, hogy a Brexit megvalósulás akár évekig is eltarthat.
Az EU-ba 2004-ben belépő, de – a Reuters szerint – azóta „egyre inkább euroszkeptikussá váló visegrádi csoport” kedden közös közleményben a nemzeti parlamentek jelentőségét hangsúlyozta
