Ez alapján döntöttek
A tájékoztatás szerint a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárás saját kérelemre indult, ezért csak csekély, alapítványonként 200 ezer forintos bírságot szabott ki. Az alapítványok közölték: az átlátható és transzparens működés érdekében szerződéseiket közzéteszik, a rájuk bízott vagyont megőrzik, a hozamból pedig a társadalmilag hasznos tevékenységüket végzik.
Az Alkotmánybíróság döntése után az alapítványok 2016. május 13-án kérelemmel fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben kérték az eddigi szakmai álláspontjuk alapján kialakított gyakorlat felülvizsgálatát, és egyben indítványozták az ajánlatkérői státusukkal kapcsolatos döntéshozatalt. A Pallas Athéné Alapítványok ezzel párhuzamosan önkéntesen bejelentkeztek a közbeszerzési törvény hatálya alá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Voltak már kellemetlen helyzetben
A Pallas Athéné Alapítványok megrendelései átláthatóak és jogszerűek, az alapítványok kuratóriumai mindig a céloknak megfelelő, gondos és takarékos felhasználás elve alapján döntenek – közölték korábban az alapítványok.
Így látja a versenyhivatal
A Pallas Athéné Alapítványok által most megvásárolt budapesti ingatlanok értéküket és nagyságukat tekintve összesen sem érik el a budapesti ingatlanpiac 1 százalékát, így nem lehet szó a piac befolyásolásáról sem rövid, sem hosszú távon, ezt igazolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozata – mondta Fekete Zoltán, az alapítványok közös alapkezelője az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, miután a hatóság nem emelt kifogást az alapítvány fővárosi és debreceni ingatlanvásárlásai miatt.
A GVH-nál megerősítették, hogy a jegybank alapítványainak ingatlanvásárlásait nem kifogásolták, bár az erről szóló döntést még publikálták a versenyhivatal honlapján. A Pallas Athéné Alapítványok hétfői közleménye szerint a GVH engedélyét azért kérték ki, mert felmerült, hogy az MNB és az alapítványok versenyjogi szempontból egy csoportot alkotnak.
