A GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a minimális korrekció az üzleti várakozások némi romlásának következménye, a fogyasztói várakozások ugyanis kissé javultak. Az üzleti bizalmi index júliusban kéthavi emelkedés után a júniusi mínusz 6,9 pontról mínusz 8,6 pontra mérséklődött. A fogyasztói bizalmi index júliusban a júniusi csökkenést követően kisebb mértékben, de nőtt: a mínusz 37,3 pontról 35,3 pontra javult. A GKI-Erste konjunktúraindex mínusz 14,8 pontról mínusz 15,5 pontra romlott.
A közleményben megjegyzik, hogy, az építőipariak és kereskedelmiek viszont kedvezőbbek lettek. Romlott a megítélése az elmúlt időszak termelésének és a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendeléseké -, a készleteké stagnált, egyedül a következő időszak termelési kilátásait látták valamelyest kedvezőbbnek a válaszadók. Az egy negyedévvel ezelőttihez képest azonban egyaránt javult a kapacitáskihasználásnak, a várható kereslet és a meglevő kapacitások viszonyának, a versenypozíciónak, a szerződésállománynak és a várható exportkeresletnek a megítélése. Egyedül az új rendelésekből érzékeltek kevesebbet a válaszolók.
Az építőipari bizalmi index 2013-ban eddig szinte folyamatosan és jelentősen emelkedett, ez júliusban, ha a korábbinál kisebb ütemben is, de folytatódott. Számottevően javult az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése.
A kereskedelmi bizalmi index a júniusi csökkenést követően, annál kisebb ütemben nőtt. Az eladási pozícióról és a rendelések várható alakulásáról alkotott vélemény – kissé növekvő készletszint érzékelése mellett – javult.
A szolgáltatói bizalmi index júliusban kissé csökkent. Az üzletmenet és a várható forgalom megítélése rosszabb, az előző időszak forgalmáé jobb lett.
Az iparban és az építőiparban a foglalkoztatási szándék gyengült, a kereskedelmi és szolgáltató cégeknél erősödött, és mérséklődött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az iparban az árvárakozások stagnáltak, a többi ágazatban kissé erősödtek.
A fogyasztók inflációs várakozása viszont jelentősen enyhült. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban, különösen a kereskedelemben romlott, de a fogyasztók körében javult.
A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét változatlannak, megtakarítási képességét pedig enyhén romlónak érezte.
