Kedden kiadott jelentésében a valutaalap – némiképp visszalépve ortodox költségvetési dogmájától – azt javasolta a fejlett országoknak, hogy inkább az államadósság terhére finanszírozzák a közlekedési, energetikai és egyéb infrastrukturális beruházásokat, mert a jelenlegi helyzetben az hatékonyabb megoldás, mintha adóemelések vagy kiadáscsökkentések révén teremtenék elő a szükséges forrásokat.
A szakértők számításai szerint a hazai össztermék (GDP) 1 százalékának megfelelő költséggel járó infrastrukturális beruházások a fejlett országokban már az első évben 0,4, a következő négy évben pedig 1,5 százalékkal növelik a gazdaság teljesítményét. Az alacsony kamatlábak és a hitelek alacsony költsége mellett a beruházások növelése végzetesebb következmények nélkül járhat a költségvetésre nézve – mutatott rá a valutaalap.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. A kiadások növelésének több értelme van olyan országokban, ahol a gazdaság teljesítőképességét nem használják ki, illetve a jegybank monetáris politikája nagyon alkalmazkodó.
A valutaalap azt is hangsúlyozta, hogy az utóbbi nyolc évben harmadával csökkentek a globális egyensúlytalanságok a kereskedelem és a tőkeáramlás terén, és ez a helyzet valószínűleg nem változik a jövőben. A csökkenés nagyrészt annak tudható be, hogy csökkent a kereslet a folyó fizetési mérleg hiányával küzdő országokban, ami viszont magasabb munkanélküliséghez és alacsonyabb növekedéshez vezetett.
Az eurózónát illetően a valutaalap ismét szorgalmazta, hogy Németország növelje importját, segítve ezáltal az övezet gyenge láncszemeinek, Görögországnak, Írországnak, Spanyolországnak és Portugáliának.
