A magyar gazdaságban lévő hitelállomány reálértéken ma csak 30 százaléka a 2008-as szintnek, a nem fizető adósok aránya viszont éppen duplája a szerb, román és szlovák rátának. Ez a jelenség csak az utóbbi három évre áll, korábban mindig fordított volt az arány. Ennek nyilván politikai oka is van – mondta Patai Mihály, jelezve ugyanakkor: a magyar bankszektor tőkemegfelelése 15 százalékos, szemben az európai 11 százalékos átlaggal; ezt az anyabankok által vállalt feltőkésítéssel érték el.
Rosszul teljesít a biztosítási szektor
Az FBAMSZ két napos konferenciájának első napján, vasárnap Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke előadásában kiemelte: a magyar biztosítási szektor a válság óta a visegrádi országok közül a legrosszabbul teljesít. Amíg 2007-ben 930 milliárd forint volt a teljes díjbevétele, addig ez tavaly nem érte el a 800 milliárdot sem. Ebből 100 milliárdot fizetett adóként az ágazat, amely 40 ezer embernek ad munkát közvetlenül, közvetetten pedig ennél jóval.
Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke a bizalomvesztést nevezte az alkuszok legnagyobb problémájának. Ebben szerepet játszott az, hogy sokan az ügyfeleket szerződésük idő előtti felmondására, majd újrakötésére beszélték rá, akik emiatt károsodtak, illetve a hozamok is gyengék voltak. Az elnök célként jelölte meg “a nem odavaló” alkuszok kiszűrését.
A konferencia nyitó napján az idén is kiosztották négy kategóriában a szolgáltatások minőségéért járó díjakat, amelyeket független alkuszok szavazatai alapján ítélnek oda.
Az állam által szabott terheket hosszabb távon nem bírják a tulajdonosok
Patai Mihály – aki jelenleg az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, korábban pedig az Allianz Hungária biztosító első embere volt – úgy vélte, hogy a magyar bankrendszerben megindul a természetes kiválasztódás, az állam által szabott terheket ugyanis hosszú távon nem vállalják a tulajdonosok.
A tranzakciós illeték nyomán máris csökkent az ATM-használat, kevesebb lett a banki árutalás is, és az európai nagyvállalatok egy része már nem Magyarországon vezetteti a forintszámláit – tette hozzá. A takarékszövetkezeti szektor több százmilliárdos feltőkésítésével a második legnagyobb bank jöhet létre Magyarországon, amennyiben „megfelelő kézbe adják” – vélte az elnök.
A tanácsadásért fizetni kell
Kepecs Gábor, az Aegon reginális igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy az alkuszok hozzák a biztosítókhoz a termékfejlesztési ötleteket, mivel ők állnak közvetlen kapcsolatban az ügyfelekkel.
Az alkuszok jutalékával kapcsolatban kifejtette: az EU-ban eltűnőben van a jutalék, helyét a tanácsadási díj veszi át. Több északi országban ez már megvalósult. Az ügyfeleknek tudomásul kell venniük, hogy a tanácsadás olyan érték, amelyért fizetniük kell.
