Ember, robot két jó barát?
Astrid Weiss szociológus egy ösztöndíj keretében azt vizsgálja a TU Wien Automatizálási és Irányítástechnikai Intézetében, hogy miként lehet az emberek és robotok közötti együttműködést javítani a szociológia módszereivel. A kísérletsorozat eredményei azt mutatják, hogy a felhasználók akár az ismételten jelentkező hibát is megbocsátják a robotoknak, ha azt könnyű megszüntetni, és a robot egyértelműen megmondja, hogyan segítsenek neki.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Ha ugyanis tudjuk, miért állt meg már harmadszor a számítógép, nem mérgelődünk, és nem leszünk agresszívek – akárcsak a másik emberrel való együttműködés során. Ilyenkor ugyanis automatikusan beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe, hogy megértsük, mit miért csinál. Gépek esetében azonban ez sokkal nehezebben megy.
„Fontos, hogy a robot egyértelműen és érthetően jelezze a rendszerállapotát, akkor elfogadjuk a hibákat is” – mondja Astrid Weiss.
„Beszorultam” – mondta a robot
A kísérletsorozatot a TU Wien-en kifejlesztett háztartási robottal, a Hobbittal hajtották végre, amely kamerája és rafinált képfeldolgozó-szoftvere segítségével önállóan is tud tájékozódni a térben.
A kísérlet során a tesztalanyoknak a robot segítségével kellett megoldaniuk bizonyos feladatokat, ám a szomszéd szobában lévő kutatók a résztvevők tudta nélkül időnként átvették az irányítást a Hobbit felett és hibákat produkáltak. Ilyenkor a robot az emberhez fordult, és szólt, hogy: „Beszorultam” vagy „Elvesztettem az orientációmat, kérem fordítson a megfelelő irányba.” A tesztalanyok pedig lelkesen segítettek. Rendszerint az érezte magát felelősnek a robotért, aki az utolsó utasítást adta neki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezután megkérdezték a tesztalanyokat, hogy mi a véleményük a robottal való együttműködésről, segítség volt-e a Hobbit, esetleg aranyosnak tartják-e. Érdekes módon volt olyan résztvevő, aki szerint egyáltalán nem volt probléma, és sokan az ismételt meghibásodásokat is megbocsátották, ha a robot egyértelműen és érthetően tájékoztatta őket a problémáról.
A kísérlet során az is kiderült, hogy a tesztalanyok hozzáállását a kulturális különbségek is befolyásolják. Míg az európaiak és amerikaiak toleránsabbak voltak a hibákkal szemben, addig a japánok kevésbé.
„Ott az az alapvető hozzáállás, hogy egy gépnek tökéletesen kell működnie. Ha mégis elromlik, akkor szakképzett szerelőnek kell megjavítania, nem pedig a felhasználónak” – magyarázza Astrid Weiss az eredmény hátterét.
A kísérlet révén a kutatók olyan algoritmusokat tudnak kifejleszteni, amelyek segítségével a robotok a jövőben eldönthetik, kitől kérjenek segítséget.
