Érdemes most borászatot vinni
Jelenleg az évi 8 milliárd eurónyi magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export alig egyharmada tartalmaz „érdemi hozzáadott értéket” – mutatott rá Éder Tamás, a kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. A kivitel túlnyomó része fel nem dolgozott tömegtermék, illetve nyersen kivitt alapanyag.
Az alelnök örömtelinek minősítette, hogy az előző uniós támogatási ciklushoz képest – amikor 70-80 milliárd forint támogatás jutott az élelmiszeriparra, és annak is felét elvitte a borászat – most 300 milliárd forintnyi támogatásra számíthat az ágazat.
Fontos célnak nevezte a közös uniós agrárpolitika és támogatási rendszer megvédését a két éven belül kezdődő következő költségvetési vitában, de szerinte fel kell készülni ennek megszüntetésére is. Magyarországnak nyilván nem érdeke támogatási versenybe bocsátkozni a nagyobb lehetőségekkel rendelkező nyugati államokkal – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A kormány szerint a kormány jól csinálta
Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a kormány felgyorsította a vidékfejlesztési program megnyitását, amelyből 900 milliárd forint már elérhetővé vált, és éppen az élelmiszeripari pályázat jelent meg elsőként már tavaly decemberben.
Megjegyezte, hogy a program csak közvetetten tudja támogatni az exportot, mert az Európai Bizottság „nem szereti ezt a szót”. Közvetetten azonban élelmiszeripari fejlesztésekre 200 milliárd forint áll rendelkezésre, és a gazdaságfejlesztési operatív programból is 100 milliárd forintot fordítanak az élelmiszeriparra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Terjeszkednénk a Balkán felé
Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára leszögezte, hogy innováció nélkül lehetetlen sikeres élelmiszeripart építeni, de tudni kell, hogy az unióban a régi tagállamok kapják az agrárinnovációs alapok kétharmadát, továbbá az orosz embargó és több hagyományos piac elvesztése is nehezíti az ágazat helyzetét.
Elmondta, hogy az agrárexport 80-85 százalékban az unióba irányul, ezen belül Németország a legjelentősebb partner.
A további kiviteli lehetőségéket a Balkán jelenthet, ahol nincsenek piackorlátozó intézkedések, ennek előmozdítása érdekében tavaly óta Podgoricában magyar agrárattasé is dolgozik, és a keleti piacok is ígéretesek, bár az engedélyeztetési eljárások évig eltarthatnak.
Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta, hogy az Áldomás ernyő-márkanévvel lehetőség nyílt a kiváló magyar élelmiszerek egységes külpiaci megjelenítésére. Úgy vélte: a versenyképesség és innováció a két kulcsszó az agrárium külkereskedelmi eredményeinek javításában.
